Minitigrisünk bizonyára ösztönösen védi majd a területét, ezért az ismerkedés folyamatának nagyon lassúnak kell lennie ahhoz, hogy megszokja egy másik élőlény jelenlétét, még mielőtt szemtől szembe kerülne vele.

Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a kutyák nagyon könnyen végezhetnek a cicákkal, akár egy rosszul sikerült játék során is. Egyes kutyákban annyira nagy az ösztön a préda elejtésére, hogy soha nem szabad őket macskákkal felügyelet nélkül hagyni. Ha megfigyeljük, az ebek általában üldözni akarják a minitigriseket és játszani akarnak velük, a cicák viszont inkább félnek és védekezővé válnak.

A kutyussal először az lesz a feladatunk, hogy megtanítsuk neki az alapvető („ül”, „fekszik”, „gyere” és „marad”) parancsokat. Ehhez érdemes jutalomfalatokat alkalmaznunk, különösen akkor, ha egy olyan erős figyelemelterelő tényező is jelen lesz majd, mint egy macska. Szóval, ha egyébként már ismeri ugató barátunk ezeket a vezényszavakat, akkor is érdemes átvenni őket újra.

Az a legjobb, ha egy időre két egymás melletti szobában kapnak helyet háziállataink, és csak az őket elválasztó ajtón keresztül érzékelhetik egymás jelenlétét. Egy-egy törölközőt vagy játékszert a másik fél illatával érdemes betenni a szobákba, hogy könnyebben megszokják egymás szagát. Néhány nappal később kontrollálva ugyan a folyamatokat, de bemutathatjuk egymásnak kedvenceinket. Kutyánkon legyen póráz, és ültessük vagy fektessük le. Jó, ha közben motiváljuk őt pár szem finomsággal.

Egy családtag vagy barát pedig behozhatja cicánkat a szoba másik végébe, és üljön le mellé. Ha a szobatigris el akar menekülni, akkor ne tartsuk vissza őt. Egy kis jutalomfalat vagy egy macskamentás játékszer azonban segíthet a figyelmének az elterelésében, és hogy jobban érezze magát.

Inkább többször ismételjük meg az ilyen rövid látogatásokat, mint hogy túl sokáig húzzunk egyet. Ne várjuk meg, amíg az eb elveszti az önuralmát és irányíthatatlanná válik. Addig ismételjük meg az ilyen távolságtartó találkozásokat, amíg úgy látjuk, hogy mindketten tolerálják a másik jelenlétét, és nem látjuk rajtuk félelem vagy agresszió jelét, valamint nem produkálnak egyéb nem kívánatos viselkedést.

Ezután megengedhetjük a bársonytalpúnak, hogy megközelítse kutyánkat, akit közben dicsérjünk és jutalmazzunk meg a nyugodt viselkedésért. Ha bármelyik fél helytelenül reagál, térjünk vissza az előző lépésekhez. A pozitív megerősítés mindig nagyon fontos, ne büntessük az ebet a cica jelenlétében, mert kivetítheti rá miatta az agresszióját.

Ha úgy látjuk, minden rendben, akkor már nem lesz szükség pórázra, de azért felügyelet nélkül még egy darabig ne hagyjuk együtt bundás családtagjainkat. Amikor elmegyünk otthonról, jobb, ha visszakerülnek a külön szobákba, amíg úgy nem látjuk, hogy teljesen biztonságossá nem válik a közös terület használata nélkülünk is.