Üdvözlöm!
Az alábbi témában szeretném a véleményét kérni: van egy lassan 12 éves spánielünk. Alapjáraton kinti kutyus, csak télen, mikor nagyon hideg van hajlandó bejönni. 12 évig semmi probléma nem volt, viszont az utóbbi egy hónapban rákapott a szökésre. A probléma az, hogy a környéken rengeteg a kóbor kutya, illetve elég nagy a forgalom, és bár tart az autóktól, ha pl. macskát lát, megszűnik a figyelme a külvilág felé, így nagyon veszélyes számára egyedül a kintlét. Egyszerűen nem találunk a kerítésre megoldást, hiába magasítottuk meg, átmássza, a fát kikaparja, a földet alul kitúrja, semmi nem állítja meg, ha menni akar. Próbáltuk a házban tartani, de annnyira sírt, hogy haza kellett jönnünk, nem marad bent egyedül. Utolsó megoldásként a kikötésen gondolkozunk, de nem egyértelmű számunkra az erre vonatkozó jogszabály, illetve olvasgattam a témában és sok helyen említik, hogy a láncon tartott kutyák személyisége csorbulhat. Jelenleg napközben mikor egyedül van, egy 30 négyzetméteres területen belül mozog, ez lecsökkenne 25 négyzetméterre, kb. 6-7 m hosszú lánccal. Csak akkor lenne megkötve, mikor nem vagyunk otthon (ez hétköznap ált. 8-9 óra, hétvégén szinte mindig van itthon valaki így akkor max. 2-3 óráról lenne szó) a nap többi részében szabadon mozoghatna, illetve este mindig kivisszük futtatni majd egy órára. A kérdésem az lenne, hogy ez mennyire lehetne életképes megoldás? Kb. jövő májusig állna fent ez a helyzet, akkor édesanyám nyugdíjba megy, így többet lesz itthon.
Egy teljesen egészséges kutyusról van szó, két hete voltunk orvosnál az oltás miatt, minden rendben nála. Ő a kennelt javasolta, de lényegben ott is be van zárva, nem hiszem, hogy bírná.
Előre is köszönöm a választ!
2018.07.06
Szerintem még a villanypásztor jelenthet megoldást. Én a kikötést semmiképpen nem javaslom, annál jobb a kennel.