
Túlélőkalauz cicaneveléshez
2016. augusztus 19.
A cicanevelés bizony nem egyszerű feladat. Komolyabb feladatokat valószínűleg nem fogunk tudni megtanítani bársonytalpúnknak, illetve az „Ül”, „Fekszik”, „Hozd vissza” vezényszavakat is tartogassuk inkább a kutyusunk számára. Azonban vannak esetek, amiket nem hagyhatunk szó nélkül, és bizony meg kell értetnünk a minitigrissel, hogy mit szabad és mit nem.
Ahhoz, hogy ne valljunk kudarcot, a legfontosabb, hogy megértsük cicánkat, és ne várjunk el tőle lehetetlen dolgokat. A miértekre valószínűleg szinte soha nem fogunk rájönni, de ezért is szeretjük annyira a macskákat – igazán különlegesek és mókásak.
Mielőtt elkezdenénk megtanítani a macskának valamit, amit csináljon, vagy épp ne csináljon, meg kell figyelnünk, hogyan is tanul egy cica. A nyelvünket természetesen nem érti és egy oktató videót is hiába indítanánk el neki. Így egyetlen opció számára a tapasztalatszerzés. Ha valamivel kapcsolatban a tapasztalata jó, akkor azt valószínűleg újra és újra szeretné majd megcsinálni. Ha viszont kellemetlen élményt szerez, akkor azt a jövőben nagy eséllyel megpróbálja majd elkerülni. Például a bútor karmolása jó érzés, ezért szívesen csinálja. Azonban a gyertyalángba dugni az orrát kíváncsiságból még fájdalmas is lehet, így azt többet biztosan nem teszi meg még egyszer.
Tehát sokat segít a nevelés során, ha megértjük és alkalmazzuk azt az elméletet, mi szerint, ha valamit szeretnénk, hogy csináljon kedvencünk, akkor ahhoz kapjon pozitív megerősítést, ha pedig tiltani szeretnénk valamit, akkor azt negatív élménnyel kell társítanunk.
Sok cicatulajdonosnak gyűlik meg azzal a baja, hogy egyszerűen nem tudja tetten érni a szobatigrist, és már csak a rossz eredménnyel találkozik. Ez azért gond, mert például, ha a macska a virágcserépben végezte el a dolgát, akkor nem jó ötlet megmutatni neki a művét, majd az alomba kaparásra kényszeríteni, mert így az alom jelenléte társul kínzó élménnyel. Tehát a célunk ellenkezőjét érhetjük el vele. Mivel a macskák azt viszont hamar megtanulják, hogy a lebukás bajt jelent, így nem könnyű elcsípni a rosszalkodás pillanatát.
Fontos tudnunk, hogy a megrovás egy bársonytalpú esetében sokszor egyszerűen nem működik. Előfordulhat, hogy ha például elkapjuk a cicát, amikor rosszat csinál, akkor abból csak azt a következtetést vonja le, hogy akkor kell csinálnia, amikor nem vagyunk ott. Ha pedig később büntetjük meg, akkor nem tudja összefüggésbe hozni a múltbéli cselekedetét a jelenlegi megtorlással, így csak a bizalmunkat veszítjük el nála. A minitigrisek ráadásul a legtöbbször csak fel szeretnék hívni magukra a figyelmet, és akárhogy is reagálunk rá, azt sikernek könyvelheti el. Így hát tényleg nincs könnyű dolgunk.
Sok esetben elég lehet az is, ha többet kezdünk el foglalkozni háziállatunkkal. Az unatkozó cica képes rögtön zűrt okozni, igyekezzünk ezt megelőzni. Ha minden nap játsszunk vele, esetleg még relaxáló masszázzsal is kényeztetjük, akkor nagy eséllyel lenyugszik a szobatigris, és ezzel együtt megszűnhetnek a viselkedési zavarok is. Akár egyik napról a másikra.
Az olyan alapvető problémákat, mint például azt, hogy a macska a virágcserépben végzi el a dolgát, ahelyett, hogy kimenne, vagy a legszebb bútoron élesíti a karmait, kiküszöbölhetjük új cica wc és kaparófa vásárlásával. Amikor a cica a saját wc-jében könnyít magán vagy a cicabútort kezdi el karmolgatni, akkor dicsérjük meg és adjunk neki jutalomfalatot. Néhány ismétlés után a szobatigris tudni fogja, hogy amit csinál az jó, és átszokik majd a saját kiegészítőire a mieink helyett.
Mindig a pozitív megerősítés a legjobb módszer egy háziállatnál. A lényeg, hogy legyünk türelmesek és kitartóak. Ha több napon keresztül, rendszeresen szánunk rá időt, akkor még akár kisebb trükköket is elsajátíthat a cica, de ne legyenek túlzott elvárásaink.
Forrás: perfectpaws.com