T. Állatorvos!
Van egy négy éves cicám akivel egyáltalán nem lehet kijönni, alapból nyugodt, nagyon kedves, dorombolós, hempereg, játszik de a nap nagy részében csak alszik, ami normális, de sajnos a lakás egy távoli pontján és soha nem velem, vagy a közelemben. Ha én megyek a közelébe otthagy. Nem lehet ölbe venni, soha nem keresi a társaságomat.
Már nagyon nehéz így vele együtt élni mert tényleg szeretném szeretni őt de nem vágyik rá.
Változhat-e még egy ilyen korú macska, vagy most már késő azt várni hogy visszajöjjön hozzám? Kiskorában teljesen más volt.
Sajnos ha így marad a helyzet meg fogok válni tőle mert nagyon allergiás vagyok rá, és ha ennyire nem akar velem lenni én sem fogom erőltetni, mert sok egészségügyi bajt vállalok fel azért hogy őt gondozzam. Magányosan élek társaságnak és családtagnak vettem magamhoz de ő nem vágyik a társaságomra.
Egészségügyi kérdésem is lenne, sokszor aknés az álla, ki szoktam tisztogatni de mindig visszatér, ez mitől lehet?
Mostanában néhányszor hányt is, a minap sokszor egymás után, egy kevés ételt, és gyomorsavat/nyálat, lehet hogy csak szőrgombolyag kínozza? Amúgy jó kedvű de aggaszt a sok hányás.
Köszönettel: Krisztina
2017.01.03
Kedves Gazdi! Amit leírt az egy teljesen normális macskatermészet. Nem minden cica bújós és vágyik arra, hogy a gazdája folyamatosan „szeretgesse”. Ha allergiás a cicára, javaslom váljon meg tőle és szőrös háziállatot ne tartson. A cicák álla lehet koszos, ott kevésbé tudják tisztogatni magukat. A hányás hátterében állhat szörgombolyag, kapjon szőroldó pasztát vagy cicafüvet. Ha még nincs, javaslom az ivartalanítást, amit sokszor korán elvégeztetnek, hogy a cica kölyökkori természete megmaradjon ( nagyobb eséllyel). Próbálja ki a macskamentát is.