A gyakorlatban a szobatisztaságra való nevelés, talán a 4 lábú szék analógiájával érthető meg a legjobban. A szék négy lába, négy feladatot jelképez, melyeknek eleget kell tennünk. Ezek a felügyelet, napirend, pozitív és negatív visszajelzés és a balesetek feltakarítása. A széknek bármelyik lábát is hanyagoljuk el, felborul az egyensúly és jelentősen növeli a nevelés idejét. Három lábú széken még csak-csak elül az ember, de két lábon már biztosan fel fogunk borulni, így két feladat elhanyagolásával már nem fogjuk elérni a célunkat. Ellenben, ha mind a 4 feladatnak, következetesen eleget teszünk, egy egészséges kutyus egyedtől függően 7-21 nap alatt szobatisztává varázsolható.

Mielőtt még belemerülnénk a 4 pont részletes megvitatásába, nagyon fontos, hogy meggyőződjünk a kutyus egészségügyi állapotáról. Paraziták, fertőzések és vírusok, melyek hasmenéssel járnak, vagy gyógyszeres kezelés mely több folyadékbevitelre, így gyakoribb pisilésre ösztönzi a kutyát, nagymértékben befolyásolja a szobatisztaságra nevelés hosszát, így ezekben az esetekben több energiára és türelemre lesz szükség. Konzultáljunk az állatorvosunkkal!

Felügyelet tekintetében nagyon fontos, hogy fél szemmel mindig a kölyköt figyeljük, amikor otthon vagyunk és a kutyus szabadon mászkálhat a házban. Ez azért fontos, hogy azonnal cselekedni tudjunk, amikor a kölyök éppen a dolgát készül végezni (a hogyant?, a pozitív és negatív visszajelzések pontnál részletesen megtárgyaljuk). Ha otthon kell hagynunk a kutyát egyedül, válasszunk egy olyan helyiséget, ami lehetőleg kicsi és könnyen takarítható, csempe, vagy parketta padlóburkolatú. Tegyünk el minden vegyszert és olyan tárgyat, amit nem szeretnénk, hogy megrágjon, vagy azokat a játékokat, amikről nagyobb darabokat rághat le, mert ha valami megakad a torkán, nem leszünk ott, hogy segítsünk. Egy kölyökkutyáknak árult műanyag rágócsont a legbiztonságosabb, mert emészthető, viszont csak pici darabokat tud róla lehántani, így nyugodt szívvel hagyhatjuk egyedül vele. Este se az ágyunkban altassuk, neki is jobb, ha van egy saját helye, kibélelt boksz, vagy ketrec, ha kint szeretnénk altatni, akkor kennel. Ez a szobatisztaság szempontjából azért fontos, mert éjszaka kell a legtovább visszatartaniuk a szükségleteiket, azonban egy olyan helyre, amit a saját kis odújuknak tekintenek, nem szívesen piszkítanak. Ha elzárva nyüsszög, ne foglalkozzunk vele, különben csak megerősítjük a viselkedésben.

A fentiek mellett, rendkívül fontos, hogy felállítsunk egy napirendet, aminek a segítségével tudni fogjuk, hogy mikor számítsunk a kölyöknél „balesetekre”, így könnyen elkerülhetjük azokat. Fontos, hogy azonos időpontokban etessük a kutyust. Az ételt 15-20 percre tegyük elé, ha maradt a tálban, nem kell megijedni, a következő etetésnél majd bepótolja és idővel megszokja, hogy az etetésnek is megvan a maga ideje, azzal pedig élni kell. Több okból sem szabad kint hagyni számukra az ételt. Mivel nem látjuk, hogy mikor eszik, lehet, hogy éppen evés után, teli hassal kezdünk el vele játszani, ami növeli a gyomorcsavarodás kockázatát, továbbá nem fogjuk tudni, mikor lesz szükséges kivinni őt a dolgát végezni.

A táp mellé mindig adjunk bőségesen, friss vizet, utána hagyjuk egy órát emészteni és ne hagyjuk, hogy nagy intenzitású mozgást (futkározás, játék) végezzen, azonban számítsunk rá, hogy evés után 5-30 perccel ki kell vinni. Az, hogy ezen az intervallumon belül, pontosan mikor az egyedtől függ, és a gyakorlatban kell kitapasztalni.

Ügyeljünk rá, hogy csak a meghatározott időpontokban kapjon ételt, az asztaltól ne kapjon grátisz falatokat, mert az felboríthatja a rendszerünket és mellette a kunyerálásra is rászoktathatjuk.

Érdemes ebbe a rendszerbe az ivás szabályozását is bevezetni. Itt nem a mennyiséget limitáljuk, hanem, hogy mikor veszi magához. Napi háromszori étkezés mellett még egyszer, lefekvés előtt legalább 2 órával adjunk neki inni. Természetesen, amint szobatisztává neveltük a kutyust, elhagyhatjuk ezt a szabályozást. Közvetlen lefekvés előtt mindenképpen vigyük ki pisilni és reggel az első dolgunk legyen, hogy újra kivigyük.

Az alábbi táblázat egy kezdő napirend minta, melyben a pisiszünetek időtartamát fokozatosan, hetente 15 perccel érdemes növelni, így beállítva végül arra a rutinra, ami illeszkedik az életvitelünkbe és a kutya is tudja teljesíteni. Egy felnőtt kutya nagyjából 8 órát bír ki pisilés nélkül. 12-13 órát nem korrekt tőlük elvárni.

A 3. fontos feladatunk, hogy egyértelmű visszajelzéseket adjunk a kutyának azzal kapcsolatban, hogy mit várunk el tőle. Amikor kivisszük pisilni, tegyük pórázra és vezessük arra a helyre, ahova szoktatni szeretnénk. Ez kiemelten fontos, ha saját kertünk van és szeretnénk, ha a kutyus a kertnek csak egy bizonyos részét használná erre a tevékenységre. A póráz azért szükséges, hogy a neki kijelölt területen tartsuk, amíg elvégzi a dolgát. Csak utána engedjük el játszani. Ezzel azt is megtanulja, hogy amikor kivisszük, az első gondolata a dolga elvégzése legyen.

Sokban megkönnyíthetjük a jövőbeli együttélést, ha megtanítjuk a kutyának a „Pisilj!”- vagy bármilyen más szimpatikus- vezényszót. Pisiltetésnél mindig mondjuk neki a kiválasztott vezényszót, majd a dolga végeztével dicsérjük meg, így idővel kialakul benne a kívánt reflex. Nagyon fontos, hogy csak a dolga végeztével kezdjük el dicsérni, nehogy megzavarjuk benne és félbeszakítsa.

A kezdeti időszakban fokozottan figyeljük a kutyánk viselkedését. Tapasztaljuk ki a pisilés/kakilás előtti szokásait (körözés, szaglászás, nyüsszögés), így később könnyebb lesz akcióban elkapni. Na de mit csináljunk, ha mégis a házban készül könnyíteni magán? A korábban megfigyelt szokások alapján, ha úgy látjuk, hogy a dolgát készül elvégezni, szóljunk rá egy hangos és határozott „NEM!”-mel, vagy előre kikészített palackkal spricceljük le vízzel. A lényeg, hogy szakítsuk meg a folyamatban, kapjuk föl, szaladjuk ki vele az erre szánt területre, majd a „Pisilj!” vezényszóval bíztassuk a tevékenységre. Hagyjunk neki időt, hogy újra nekiálljon és befejezze a dolgát, majd dicsérjük meg. Ha mindezek ellenére, mégis a házon belül történik baleset, akkor ne szidjuk le utólag a kutyát, mert már nem fogja érteni és csak a kapcsolatunkat rontjuk vele. Könyveljük el tapasztalatként, alaposan takarítsunk föl és legközelebb figyeljünk oda jobban.

Ezzel el is érkeztünk az utolsó ponthoz, a balesetek feltakarításához. Tisztában kell lennünk újdonsült társunk azon tulajdonságával, miszerint nálunk fényévekkel jobb szaglással rendelkezik. A hagyományos tisztítószerek többségét, melyek csak elfedik a szagot, nyugodtan elfelejthetjük. A legerősebb fertőtlenítőszer mellett is érezni fogja a korábbi baleset szagát, ami újabbra fogja ösztönözni, amikor arra jár. Használjunk enzimes tisztítószert, vagy környezet- és állatbarát megoldás, ha szódabikarbóna-víz-citromlé keverékével dörzsöljük át a területet.

A kedvencünk szobatisztává nevelése a legalapvetőbb feladatunk, ha nyugodtan és harmonikusan szeretnénk vele együtt élni.  A következetes munka meghozza a gyümölcsét.