Általánosságban az allergiának két típusát különböztetjük meg. Vagy ételallergiáról beszélünk vagy környezeti allergiáról. Ha négylábúnk minden évben tavasszal és ősszel kezd el vakarózni, akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy szezonális allergiáról van szó. Ha viszont évszaktól függetlenül folyamatosan találkozunk ezzel a jelenséggel, akkor háziállatunk valószínűleg nagyon érzékeny valamire, amely folyamatosan a környezetében van, valamint gondolnunk kell az étrendjére is.

A kivétel most is erősíti a szabályt. Ha enyhe telünk van, akkor az allergiás tünetek is hamarabb, illetve tovább jelentkezhetnek. Ráadásul a szezonális allergiákból akár egész éven át tartó allergiák is kialakulhatnak.

Az emberekkel ellentétben, akiknél az allergiás tünetek elsősorban légúti irritáció formájában jelennek meg, a kutyáknál és a macskáknál elsősorban bőrproblémákat, például gyulladást vagy kiütéseket diagnosztizálhatunk.

Ha házikedvencünk allergiássá válik, akkor valószínűleg rettenetesen elkezd viszketni a bőre. Erre túlzott vakarózással reagálhat, sőt, az is lehet, hogy harapdálni kezdi egyes helyeken a testét. De az sem kizárt, hogy függőleges tárgyakhoz, például bútorokhoz kezdi el dörzsölgetni az oldalát, a fejét pedig a szőnyeghez. Az állatok mindent megtesznek azért, hogy a kínzó, viszkető érzést megszűntessék.

Mivel a vakargatástól nem múlik el a kellemetlen tünet, ezért a bőr hamarosan begyullad és érzékennyé válik. Komolyabb esetben szőrhullás következik be, sebek és varasodás jelenik meg a bársonytalpú vagy az eb testén. A kiütések, melyeket baktériumok okoznak, általában a kutyákon éktelenkednek (cicáknál csak nagyon ritkán megfigyelhető), és ez esetben már vérzés is előfordulhat a szőrvesztés mellett.

Különösen a kutyusoknál tapasztalhatjuk azt is, hogy a füleknél jelentkeznek a viszkető tünetek. Ilyenkor nem csak vakarni próbálja magát az állat, de akár a fejét is elkezdheti rázni.

Jellemzően szezonális allergiát okoznak bundás barátainknál a parlagfű és az egyéb fűfélék, a pollenek, a penészgombák és az egyes fák is. Ezek az allergének általában az orron és a szájon át jutnak az eb vagy a minitigris szervezetébe. A már eleve gyengébb tüdejű állatoknál hamar jelentkezhet arcüreggyulladás és légcsőhurut is, akár csak az embereknél.

Az általánosan megjelenő bőrpír mellett allergiára utalnak a megduzzadt, vörös szemek, a piros száj és áll, a kipirosodott mancs és végbélnyílás is.

Ha allergiában szenved kedvencünk, fontos, hogy igyekezzünk allergénmentes területet biztosítani a számára. Ez leginkább a lakásban megvalósítható. Kinti séták után érdemes megmosdatni az állatot, különös tekintettel a mancsokra. Kifejezetten kutyáknak vagy macskáknak kifejlesztett érzékeny bőrre készített sampont használjunk. Ha bent tartjuk kedvencünket, takarítsunk rendszeresen, hogy a cipőnkkel és ruházatunkkal behordott allergéneknek mihamarabb nyoma se legyen, de ügyeljünk arra, hogy a lehető legkevesebb vegyszert használjuk. Az immunrendszer megerősítése is segíthet abban, hogy megelőzzük azt, hogy kedvencünk allergiássá váljon.

Amint felfigyelünk az első tünetekre, forduljunk állatorvoshoz, hogy információt kapjunk arról, hogy mire allergiás kedvencünk, illetve hogyan kell kezelnünk a problémát. Esetenként elég lehet az allergén elkerülése, de előfordulhat, hogy gyógyszeres kezelésre vagy injekcióra lesz szükség.

Forrás: healthypets.mercola.com