Az utcán talált kutyus persze nem biztos, hogy gazdátlan, lehet, hogy csak kíváncsi volt és elszökött otthonról, ezért nézzük meg, hogy van-e rajta nyakörv, és azon lóg-e címtartó. Ha megtaláljuk a tulajdonos elérhetőségeit, akkor keressük fel, és ha igényt tart a kölyökre, akkor vigyük el neki, vagy várjuk meg, amíg odaér érte.

Címtartó hiányában használhatjuk a közösségi médiát is, és tölthetünk fel képet a talált állatról. Mivel nagyon sokan aktívan fent vannak a legnagyobb közösségi oldalon, így hamar eljuthat a hír a kutya gazdáihoz. Utána pedig nincs más dolgunk, mint leszervezni a találkozót és átadni a megtalált kutyust.

Szintén jó megoldás, ha elvisszük a kiskutyát egy állatorvoshoz vagy egy menhelyre. Bármelyiket is választjuk, hamar kiderül, hogy van-e esetleg chip a négylábúban, valamint, hogy egészséges-e. Mivel a kutyachip csak 4 hónapos kortól kötelező, ezért ha fiatalabb kölyökről van szó, valószínűleg ilyen szempontból nem járunk sikerrel.

Ha nem találjuk meg a kutyus eredeti gazdáit, akkor elérkezik az a rész, amikor el kell döntenünk, hogy új gazdit keresünk-e az állatnak, beadjuk egy menhelyre, vagy pedig megtartjuk.

Mivel a menhelyeken az őszi időszakban szinte biztos, hogy teltház van, ezért, ha nem szeretnénk befogadni a kutyust, de lehetőségünk van arra, hogy pár napig vigyázzunk rá, próbáljunk meg mi magunk új gazdát találni neki. Erre szintén használhatjuk az internetet, de akár ragaszthatunk is ki hirdetést az erre kijelölt helyekre.

Ha a gazdikereső akciónk nem jár sikerrel, és úgy döntünk, hogy nem maradhat nálunk tovább az eb, semmiképp ne engedjük ki újra az utcára, hanem vigyük be egy menhelyre. Ott bár több kutyussal összezárva, de megfelelő gondoskodást fog kapni a kölyök, és ha szerencséje van, rövid időn belül megtalálja őt az álomgazdi. A fiatalabb négylábúak általában hamarabb új otthonra lelnek, mint idősebb társaik. A két hét karantén időszak után a menhelyen továbbra is látogathatjuk a kölyköt, és támogatást is szívesen fogadnak. Már néhány doboz konzerv is nagy segítség, ahol sok az éhes száj.

Amennyiben úgy határozunk, hogy megtartjuk az ebet, mindenképp konzultáljunk egy állatorvossal. Fontos tudnunk, hogy körülbelül milyen idős a kutyus, és hogy egészséges-e. Kérjünk tájékoztatást a kötelező oltások időpontjáról, és tanácsokat a megfelelő tartásról és táplálásról.

Ne felejtsük el, hogy egy kiskutya kiadással jár, és mindennap foglalkoznunk kell vele, ezért csak akkor tartsuk meg a kutyust, ha úgy látjuk, hogy ezek nem okoznak gondot hosszú távon sem. Amennyiben velünk marad a négylábú, akkor biztosak lehetünk abban, hogy egy hűséges és szerető családtaggal bővülünk, aki sok-sok vidámságot hoz majd az életünkbe.

Forrás: petrescue.com.au