
Nevelés (A macska viselkedésének befolyásolása, lehetséges eszközök)
2018. június 20.
A macskát idomítani nem lehet, viszont mivel jó megfigyelő, alkalmazkodik az adott helyzethez, és felismeri, hogy ez szolgálja az érdekeit. Ezért következetességgel és a helyes magatartásra történő rávezetéssel nevelhető.
Érdemes megfontolni azt is, hogy csak olyasmire lehet rávenni, amely természetes viselkedése része.
Amire például könnyen megtanítható: nevének hallatára előjönni, leülni, lefeküdni, bútorra felugrani, apportírozni, puszit adni, karikát átugrani, vállra ugrani, stb.
A kívánatos viselkedés és helyes reakció elérésekor jutalomfalattal erősítsük meg a cicát abban, hogy helyes úton jár. A begyakorlást rövid, 5-10 perces szakaszokban érdemes elvégezni, mert ha hosszabb ideig próbálkozunk, a cica megunja és kényszernek érzi, ezért elutasítja a feladat elvégzését.
Nemkívánatos viselkedés ellen bevethető eszközök: kiáltás: „nem!”, „nem szabad!”, suhintás újságpapírral, lövés vízipisztollyal.
Nemkívánatos érzelmi reakciót (félelmet, izgatottságot vagy agressziót) válthat ki a macskából más macskák, kutyák, zajok megjelenése. Ilyenkor az érzéktelenítés és helyettesítés módszerét kell alkalmazni. Ennek az a lényege, hogy fokozatosan és óvatosan megismertetjük a kiváltó okkal, és valami olyasmivel párosítjuk azt, amit nagyon szeret (jutalomfalat, kedvenc játéka felmutatása), így a félelmetes inger pozitívvá válik.
Sok gazda panaszkodik arra, hogy a cicája hajnalban vagy az éjszaka közepén felkelti és ételt követel. Ha csak egyszer is enged a gazda, a cica célt ér. A cicának sikerül a gazdából „etető automatát” létrehozni. A megoldás: figyelmen kívül kell hagyni a nyávogását.
Más esetben, ha a cica olyasmit cselekszik, ami kedvünk ellenére van, például karmolászni kezdi a kedvenc antik karszékünket, gyorsan át kell irányítani a figyelmét másféle aktivitásra, például egy papírgalacsin elhajításával.
Ha valami rosszat követ el, nem szabad fizikailag bántalmazni, mert a cica a büntetést nem a rossz cselekedethez, hanem a gazdához köti, tőle félni fog és így a gazda csak elriasztja őt magától.
Ha le akarjuk beszélni kedvenc négylábúnkat arról, hogy felugorjon a konyhapultra, az étkezőasztalra vagy egyes bútorokra, fedjük le azokat alufóliával vagy műanyag fóliával. Ez ugyan elcsúfítja a nagy gonddal berendezett takaros otthonunkat, viszont csak két hetet kell kibírni ilyen körülmények között.
Az is jó módszer, ha a konyapult vagy ebédlőasztal szélére fémedényeket sorjázunk úgy, hogy ha felugrik oda, okvetlenül leverje őket hatalmas csörömpölés közepette. Ez elveszi a kedvét a felugrálástól ezekre a zajos tárgyakra.
Vízipisztolyt is alkalmazhatunk a távoltartáshoz, ez azért előnyös, mert a váratlan „támadás” nem magától a gazdától származik, tehát nem indukál iránta negatív érzelmeket. Viszont hátránya, hogy a macska a gazda távollétében továbbra is zavartalanul felugrálhat bárhová.
A bejárai ajtón való kiszökési vágy kioltására igen hatásos módszer, ha két fém fedővel és némi összegyűrt újságpapírral a kezünkben kilépünk az ajtón és azt magunk mögött résre nyitva hagyjuk. Számíthatunk a cica kíváncsiságára. Amikor megjelenik a feje a résben, indiánüvöltést hallatva csapkodjuk össze a fedőket és zörgessük vadul az újságpapírt egy-két percig. A manőver előtt a szomszédok értesítendők arról, hogy nem őrültünk meg, csak éppen a kedvenc macskánkat neveljük. Három-négy napon át megismételt efféle vitustánc elegendő ahhoz, hogy a cicus nagy ívben elkerülje a bejárati ajtót.