Bundás barátaink sok mindentől retteghetnek: zajoktól, emberektől, más kutyáktól, lovaktól, különböző felületektől, küszöböktől, porszívóktól, új helyektől, autóktól, kerékpároktól, motoroktól, gördeszkáktól, stb. Több oka is lehet annak, hogy kiskutyánk fél. Lehet, hogy korábban elhanyagolták őt, visszaéltek a bizalmával, túl korán választották el a mamájától, fizikai vagy lelki traumát élt át, fájdalmat okoztak neki, vagy egyszerűen csak nem szocializálódott az emberekkel, illetve más állatokkal szemben. Ahhoz, hogy egy kutya biztonságban érezze magát sokféle helyzetben, az szükséges, hogy a kölyökkori fogékony periódusában sokféle inger érje és egy biztonságot adó ember segítségével megtapasztalja, hogy ezek a dolgok nem jelentenek veszélyt számára.

Néha ismerjük a félelem konkrét okát, de legtöbbször nem tudjuk mi történhetett. A lényeg, hogy segítsünk az ebnek leküzdeni a félelmét és újra felépíteni a bizalmát, elérni azt, hogy újra jól és biztonságban érezze magát. De ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha ismerjük a testbeszédét és megtanuljuk, hogyan jelenik meg nála a félelem és a stressz.

Néhány tanács segíthet a bizalmatlanság megszüntetésében és a biztonságérzet javításában:

1. Ne legyenek elvárásaink.
2. Lassan haladjunk: annyira lassan, amire a kutyusnak szüksége van ahhoz, hogy éppen csak elérjük az állat félelmet kiváltó ingerküszöbét.
3. Tanuljuk meg, hogy mi a félelem kiváltó oka, és tanítsunk meg olyan készségeket, amelyek segítenek abban, hogy bundás barátunk biztonságban érezze magát a félelmetesnek tűnő helyzetekben is.
4. Tanuljuk meg a kutyák testbeszédét, mert fontos ismernünk az egyes érzelmek kifejezését.
5. Figyeljünk oda a saját viselkedésünkre és testbeszédünkre is. Gondoljuk át, hogyan reagálunk, ha például az eb elkezdi rángatni a nadrágunkat? Rákiabálunk? Ha igen, akkor tudnunk kell, hogy ezzel is csak növeljük a félelmet. Próbáljuk meg kontrollálni a saját reakcióinkat is.
6. Fedezzük fel, hogy mi motiválja a legjobban kis pajtásunkat. Néhány szem jutalomfalat vagy a kedvenc frizbije? Enyhe szorongás esetében ezek segíthetnek az adott szituációban a félelem érzését pozitívvá változtatni.
7. Ha nem olyan súlyos a szorongás, akkor szervezzünk közös programokat négylábúnkkal. Menjünk nagyokat kirándulni, játsszunk, frizbizzünk, próbáljuk ki az agility pályát, tanítsunk meg trükköket. Ezek segítenek a kötődés és a bizalom kialakításában, így nagyobb lesz az állat biztonságérzete is mellettünk.
8. Simogassuk vagy masszírozzuk meg kutyusunkat, amikor fél, mert az érintés is segít megnyugtatni az ebet és enyhíteni a félelmén.

Ha úgy látjuk, hogy egyedül nem sikerül előrébb jutnunk, akkor érdemes viselkedésterápiában jártas állatorvos segítségét kérni, aki a kutya megvizsgálása után akár gyógyszeres kezelést is javasolhat, ami súlyosabb esetben segíthet a kezdeti nehézségek leküzdésében. Ám a bogyók sem elegendőek önmagukban, továbbra is támogatnunk kell kutyusunkat és törekednünk arra, hogy jól érezze magát a környezetében és újra bízni tudjon, nem csak bennünk, hanem az őt körülvevő világban is. Csak viselkedésterápiával lehet igazi gyógyulást elérni, a gyógyszeres kezelés csak segítség lehet ebben. A viselkedésterápia megkezdése előtt hosszú beszélgetés szükséges a szakemberrel, hogy a gazdi segítségével, az állat körülményeinek megismerésével a leginkább hatékony módszereket tudja javasolni. Vannak kutyaiskolák is, amelyek foglalkoznak viselkedészavarok kezelésével, felnőtt állatok szocializációjával.

Forrás: dogster.com