Ha a földön vagy egyéb helyen kismadarat találnunk, először is meg kell próbálnunk megállapítani, hogy valóban olyan fiatal-e a fióka, hogy a mi segítségünkre szorul. Sok énekesmadár, például a különböző rigófélék már 2-5 nappal azelőtt elhagyják a fészket, hogy repülni tudnának. Ilyenkor a szülők még gondoskodnak róluk, etetik őket, miközben a fiatal madarak tanulnak, és egyre önállóbbak lesznek. Ilyenkor a kismadár teste teljesen tollas, és bár a szárnytollak és a faroktollak még jóval rövidebbek, mint a felnőtt madaraké, kisebb távokat már képesek néhány szárnycsapással megtenni, habár a magasba emelkedni még nem tudnak. A már fejlett, repülni tanuló szárnyasoknál általában nincs szükség emberi beavatkozásra. Sőt, a felesleges beavatkozással ártunk a kismadárnak. Ha tehát a fióka, nem gubbaszt, nem sérült, aktívan menekülni próbál előlünk, élénken csipog, akkor hagyjuk őt békén, nem szorul segítségre.

Baj akkor van, ha az apróságnak még nem nyílt ki a szeme, gyenge, kopasz, illetve nagyon kevés tolla van, mert ő még biztosan nem fog megtanulni a napokban repülni. Amennyiben sebesült, láthatóan gyenge, gubbasztó madárral találkozunk, biztosan a segítségünkre lesz szüksége, függetlenül attól, hogy mennyi idős.

Amennyiben babamadarat látunk, még mielőtt bármit is tennénk vele vagy hozzányúlnánk, figyeljük meg. Próbáljuk megállapítani, hogy mennyire van legyengülve, mennyire aktív és hogy a madárszülők a közelben vannak-e. A szülők akár fél órán keresztül is távol lehetnek fiókáiktól, ezért fontos, hogy legyünk türelmesek. Az egészséges kismadárnak teljesen nyitva van a szeme, ami szépen csillog, tollazata sima, nem borzolt, élénken csipog, probléma nélkül változtatja a helyét. Az ilyen kismadárhoz csak akkor nyúljunk hozzá, ha láthatóan veszélyben van. Ilyenkor tegyük egy árnyékos, biztonságos, a fészekhez közeli helyre, majd várjuk meg, hogy a madárszülők megtalálják. Ha ez megtörtént hagyjuk őket magukra.

A fiatalabb példányoknak több segítségre van szükségük, de ilyenkor is törekednünk kell arra, hogy a lehető legkevesebbet érintkezzünk vele, és ne zavarjuk meg túlzottan a fészek lakóit. Ha tudjuk, hogy hol a fészek, ahonnan kipottyant a kis szárnyas, akkor viszonylag könnyű dolgunk van, csak óvatosan vissza kell tennünk. Minden kismadár számára a legjobb hely a saját fészkében van a többiek mellett. Amennyiben nem találjuk a fészket, esetleg nem érjük el, vagy megsemmisült, akkor egy kisebb, kibélelt kosárba, dobozba tegyük bele a fiókát, és helyezzük a fára vagy a bokorra a fészek eredeti helyéhez a legközelebb. Győződjünk meg róla, hogy az általunk készített fészek biztonságos, és nem tud leesni a fáról. Ha a kismadár csipog, szülei könnyen megtalálják majd, viszont mivel érezni fogják, hogy hozzányúltunk, előfordulhat, hogy akár egy órán keresztül sem mennek a közelébe. Ilyenkor csak távolról figyeljünk rájuk, hogy bátran odarepülhessenek a kicsihez.

Előfordulhat, hogy hosszú időn keresztül figyelünk, a szülők mégsem kerülnek elő. Ilyenkor az ok valószínűleg az, hogy elpusztultak. Egy fióka fajának meghatározása még annak is nehézséget okozhat, aki a felnőtt madarakat felismeri. Tudnunk kell, hogy a magyarországi madárfajok többsége védett, így nem tarthatók fogságban. Nagyon fontos, hogy amíg nem tudjuk, hogy milyen madárfaj fiókájával van dolgunk, addig ne próbáljuk meg semmivel etetgetni, mert a rossz táplálék a kismadár pusztulását is okozhatja. Vizet minden esetben adjunk a kismadárnak, legjobb, ha fecskendőből csepegtetünk óvatosan a kismadár csőrére. Ha nincs fecskendőnk, akkor az ujjunkat mártsuk vízbe és arról csöpögtessünk. Mindig várjuk meg, amíg a kismadár nyel. Ha a kismadár gyenge, de még nincs megfelelő táplálékunk, akkor natúr szőlőcukrot keverjünk a vizébe. Az árva kismadarat fogjuk meg, majd helyezzük egy biztonságos és kibélelt dobozba, majd mindig értesítsük a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársait, mert védett madarat hivatalosan akkor sem szabad fogságba ejtenünk, ha utána szabadon akarjuk engedni őt. Segítséget kaphatunk madárvédő egyesületektől (Magyar Madártani Egyesület-MME), madarak ellátásában jártas állatorvostól. Állatkertekben is működnek madármentő állomások, ahol fogadják a bajbajutott madarakat.

Amíg nem kapunk hozzáértő segítséget a legjobb tudásunk szerint nekünk kell megóvnunk a magára maradt apróságot. Ügyeljünk arra, hogy ne érje sok stressz, kerüljük a zajokat, ne engedjünk a közelébe más állatot és gyermeket sem.  Szakemberek majd a madár fajának meghatározása után segítséget tudnak nyújtani abban, hogy hogyan kell a fiókat megfelelően táplálni, amennyiben a kismadár felnevelését vállaljuk/vállalhatjuk.

Ha a helyzet úgy hozza, és meg szeretnénk fogni a kis szárnyast, húzzunk fel kesztyűt előtte, mert még a pár napos madarakban is találhatunk atkákat, kullancsot, tetveket, parazitákat vagy baktériumokat. Miután biztonságos helyre vittük a szárnyast, alaposan mossunk kezet meleg, szappanos vízzel.

Forrás: thespruce.com