Mit tegyünk, ha fél a kutyánk?
2019. február 01.
Egyesfélénk kutyusok akár agresszívak is lehetnek, ezért is fontos, hogy felismerjük a jeleket és megfelelően kezeljük a helyzetet. Sok esetben a múltban történt negatív esemény a kiváltó ok, de egy kutya veleszületett tulajdonsága is lehet az, hogy szorongósabb, ijedősebb, akár csak az emberek esetében. Ha tudjuk, hogy milyen trauma érte négylábúnkat, akkor könnyebb lehet a dolgunk. Ami biztos, hogy türelemmel és megfontoltan kell bánnunk kutyánkkal, ha félősnek tűnik.
Hogy az eb fél-e, azt a viselkedéséből és a testtartásából tudjuk megállapítani. Ezeket a jeleket figyeljük:
– Hátra csapott fülek
– Meglapuló testtartás
– Az emberekkel és más kutyákkal való interakció kerülése
– A farok behúzása a lábak közé
– Remegés
– Tágra nyílt szemek, kitágult pupillák, merev tekintet
– Rejtőzködés
– Nyüszítés vagy ugatás
– Szemkontaktus kerülése
– Morgás, vicsorítás, hirtelen, ideges harapás
– Alázatos viselkedés
Egyes kutyák csak az emberektől félnek, mások pedig csak a fajtársaiktól, de gyakran előfordul, hogy mind az emberek, mind az állatok kiváltják a fenti reakciókat. Sőt, például a közlekedés és a tűzijáték is hasonló hatással lehet bundás barátunkra. Látszólag indokolatlan félelmet válthat ki az állatnál bármilyen más, akár érthetetlen körülmény, amelyet valamilyen traumával kapcsol össze az állat. Különösen nehéz helyzetben vagyunk akkor, ha a kutyát örökbe fogadtuk és nem ismerjük a múltját, így nem tudhatjuk min ment keresztül addig, amíg végre szerető otthonra lelt nálunk.
A krónikus félelem oka több dolog is lehet, a leggyakoribbak:
– Örökletes hajlam
– Helytelen korai szocializáció
– Trauma 8-11 hetes korban, vagy akár később
– Rendszeres fizikai bántalmazás
– Sérülés vagy támadás
– Környezetváltozás, új gazdi
Vannak helyzetek, amiket ajánlott elkerülnünk, ha kutyánk félénk. Például ne kössük ki a kávézó vagy a bolt elé 10 percre sem. Előfordulhat, hogy az arra érkező emberek meg szeretnénk majd simogatni őt, ami rémülethez és agresszióhoz vezethet. Ha vendégek érkeznek hozzánk, kérjük meg őket, hogy ne próbáljanak meg barátkozni háziállatunkkal addig, amíg az eb nem teszi meg feléjük az első lépéseket. Mindig hagyjuk, hogy a kutyus kezdeményezzen. Ha négylábúnk bebújik az asztal, a szék vagy a kanapé alá, ne húzzuk ki őt onnan erőszakosan, várjuk meg, amíg magától előjön, esetleg próbáljuk meg egy kis finomsággal kicsalogatni és megszeretgetni.
Rendszeresen megtartott, közös tevékenységekkel csökkenthetjük az állatban a stresszt és növelhetjük a bizalmát. Néhány ötlet:
- Tanítás
Érdemes minden nap tréningeznünk négylábúnkkal, és megtanítanunk neki különböző vezényszavakat, esetleg trükköket. Fontos, hogy mindig az alapoktól (ül, fekszik, marad, gyere) haladjunk a bonyolultabb feladatok felé. Az a kutyus, amelyik pontosan tudja, hogy mikor mit várunk tőle, kisebb eséllyel esik pánikba. Ha kedvencünk jól teljesít, mindig jutalmazzuk meg valamilyen finom falattal vagy egy kis játékkal. Végig legyünk türelmesek, beszédünk határozott, de kedves legyen. Soha ne emeljük fel a hangunkat.
- Segítő társ
Ha van egy olyan eb, akivel kedvencünk remekül kijön, akkor érdemes vele közös gyakorlatokat és játékidőt tartanunk. Így kutyusunk valószínűleg bátrabban veszi majd az akadályokat és szívesebben vesz részt a mókázásban is.
- Szocializáció másként
Az állandó félelemben élő kutyák lassabban és másképp képesek szocializálódni, mint egészséges társaik. Tehát félős háziállatunkkal nem mehetünk ki azonnal hatalmas sétákra és nem látogathatunk meg erdőket vagy parkokat. Először a lakáson belül kell összebarátkoznunk, amikor még nincsenek külső tényezők, más emberek, kutyák és zajok, melyektől megriadhat a pajtásunk.
- Játékidő
A folyton aggódó kutyáknak nem könnyű az életük. Igyekezzünk gyakran megszakítani az állandó félelem érzetét közös szórakozással. Tanítsuk meg az ebnek, hogyan hozzon vissza vagy keressen meg dolgokat. Idővel változtassuk meg a játékok helyszínét, és ha minden rendben megy, próbáljunk meg játszani idegenek közelében is.
Szerencsére ma már vannak olyan viselkedésterápiával foglalkozó szakemberek, kutyaiskolák, akik a látszólag reménytelen helyzetekben is segíteni tudnak. Ha a kutyánk csak kicsit félős, akkor a fent említett módszerekkel és kitartással javulást érhetünk el. Egy súlyosan szorongó, félelemből agresszív kutya viselkedésének megváltoztatásához már mindenképpen szakember segítségét kell kérnünk. Ilyesmivel egy átlagos gazdi nem boldogul. Sokszor előfordul, hogy a terápia első szakaszában gyógyszeres segítséget is igénybe kell venni a szorongás csökkentésére, hogy előbbre tudjunk lépni. Ne habozzunk segítséget kérni, mert a kutyánknak is nagy szenvedés a szorongás, és a mi életünket is nagyon megnehezíti.
Forrás: moderndogmagazine.com
