Kutya-gyerek barátság
2015. május 28.
A gyerekek többsége imád kutyák társaságában lenni, azonban túláradó szeretetükkel és kíváncsiságukkal könnyen bajba sodorhatják magukat. Előfordul, hogy egy kutya nehezen tűri, ha betolakodnak a magánszférájába. Még egy jól szocializált, általában türelmes kutya is reagálhat rosszul, ha éppen túl fáradt állapotban nyúzzák, vagy véletlenül fájdalmat okoz neki a gyerek egy rossz mozdulattal. Amit a kutyák a gazdájuktól, vagy közvetlen családtagoktól eltűrnek, nem biztos, hogy egy idegennek is megengednek.
A sikeres találkozáshoz mindkét fél megfelelő kontrollálása szükséges. Egyrészt a gazdának látnia kell a kedvence viselkedésén, testbeszédén, hogy mikor kezd a gyermekek társasága terhessé válni a számára, másrészt a gyerekeket is meg kell tanítani, hogyan közelítsenek idegen kutyához.
Első körben nézzük meg, mi a helyes viselkedés a gyerekek részéről. Tanítsuk meg neki, hogy minden esetben először kérdezze meg a kutyus gazdáját, hogy megsimogathatja-e az állatot, esetleg kérjen tőle segítséget, hogy hogyan ismerkedjen vele, hiszen a gazdi tudja a legjobban, mivel lehet elnyerni a bizalmát. Kérjük meg a gyerekeket, hogy soha ne sikítva és rohanva közelítsék meg a kutyákat, mert könnyen megijeszthetik őket. Amennyiben a gazdi megengedi, hogy megsimogathassák a kutyát, a kutya oldalát, vagy hátát simogassák a szőr növésének az irányában, nem visszafelé, mert kellemetlen lehet egyes kutyáknak és nem biztos, hogy tűrni fogják. Kedvenceink füle és farka könnyen felkelti a kicsik érdeklődését, sose hagyjuk nekik, hogy meghúzzák őket és a kutyusok pofája felé se hagyjuk őket nyúlni. Sajnos még nem elég nagyok, hogy eldöntsék melyik kutyával, mit engedhetnek meg maguknak, így biztonságosabb, ha általános szabályokat vezetünk be.
A gazdi feladata, hogy figyelje kedvence testbeszédét, ha felhúzza az ínyét, morog, hátracsapja a fülét, vagy próbál eltávolodni a gyerekkel való kontaktustól, akkor véget kell vetnie a mókának. A legoptimálisabb az lenne, ha ezeket a jelzéseket meg sem várnánk, és akkor engednénk el kedvencünket, amikor még élvezi a gyermek társaságát, így később is szívesen fogja látni őket. A kutyák számára meghatározó az utolsó élmény, amennyiben sorozatosan úgy vált el a gyerekektől, hogy inkább nyűg volt számára, mint élvezet, akkor hosszú távon egyre türelmetlenebbé fog válni velük szemben.
Amennyiben egy picit is ellenségesen lép fel kedvencünk egy gyermekkel szemben, határozottan szóljunk rá. Hiába jogos részéről, hogy jelezni próbál egy számára kellemetlenné vált szituációt, tudnia kell, hogy ez számunkra elfogadhatatlan viselkedés. Mi vonjuk le a következtetést, hogy túl messzire engedtük a gyermeket és következő alkalommal, ebből tanulva próbáljuk az ismerkedést mindenki számára élvezhető keretek között tartani.