A szakértők általában három kígyófajt javasolnak a kezdőknek: a vörös gabonasiklót, a királypitont vagy a királysiklót.

Nem árt, ha tudjuk, hogy mennyi időre kell elköteleződnünk egy kígyó mellett. A csúszó-mászók élettartalma főként fajtól függ, de általánosságban elmondható, hogy viszonylag hosszú ideig élnek. A vörös gabonasiklók például 5-10 évig, a királysiklók 12-15 évig, a királypitonok pedig akár 20-30 évig is boldogíthatnak minket. Ezek olyan számok, amik előfordulhat, hogy befolyásolják majd választásunkat.

Figyelembe kell vennünk a kígyótartás esetleges hátrányait is. Első sorban nem a kígyómarásra kell gondolnunk, mert az igen ritka, – bár balesetek bármikor történhetnek – hanem például a betegségekre. Mint minden hüllő, a kiszemelt kígyó is hordozhatja a szalmonellát, amellyel könnyen megfertőzhet minket. Épp ezért, ha van 5 évesnél fiatalabb gyermek a családban, akkor egyáltalán nem javasolt hidegvérűt tartanunk. A nagyobb gyerkőcök, és persze mindenki más figyelmét, pedig fel kell hívnunk arra, hogy mindig alaposan mossanak kezet az állat vagy a környezetének érintése után.

Tudnunk kell, hogy a kígyók természetükből adódóan magányos lények. Ebből kifolyólag nem szeretik sem a tömeget, sem a hangos zajokat. Tehát egy terráriumban lehetőleg csak egy csúszó-mászónk legyen, és ne vegyük túl sokszor vagy hosszabb időre a kezünkbe. Próbáljuk a napi öt percet betartani, mert ennyi viszont szükséges ahhoz, hogy megszokja az emberi kapcsolatot. Igyekezzünk felállítani és betartani egy rutint, ami az etetést, a vízcserét, és a terrárium kitakarítását illeti.

A hosszú élet kulcsa egy hüllőnél a megfelelő környezet kialakítása és a fajnak megfelelő táplálás. Szerencsére ehhez nem kell elutaznunk az általunk választott kígyófaj természetes élőhelyére, hogy beszerezzük azokat a növényeket, földet és vizet, amelyekhez a vadon élő állatok szoktak, de azért törekednünk kell a legjobbra. Az optimális páratartalom és hőmérséklet fenntartása például különösen fontos.

Miután utánajártunk annak, hogy leendő kedvencünk pontosan milyen életkörülményekre vágyik, szerezzünk be két hőmérőt és egy páratartalom mérőt, hogy figyelemmel tudjuk kísérni a terrárium értékeit. Szükség lehet egy hősugárzóra is, de figyeljünk arra, hogy a kígyó területének csak felét melegítse, mert a másik oldalnak hidegnek kell maradnia. Egy vízzel töltött medence pedig segíthet emelni a páratartalmat, de elhelyezhetünk a terráriumban párásítót is. A kígyók szeretnek bujkálni, ezért faágakat és rönköt is javasolt a terráriumba tennünk. Mivel a természetes kiegészítők spórákat is magukon hordozhatnak, ezért a hüllők esetében a mesterséges tárgyakat kell előnyben részesítenünk. A terrárium méretének kiválasztásához pedig a kifejlett példány hosszát vegyük alapul, ne a fiatal kígyóét.

Mivel ezek a csodálatos hidegvérűek nagyon szeretik a nyers húst, így a nagyobb termetűek esetében egerekkel vagy patkányokkal is készülnünk kell. Egyesek az élő zsákmányt kedvelik, mások viszont szívesen fogyasztanak olyan táplálékállatot is, amelyik már nem él. Hogy a mi hüllőnket mivel kell táplálnunk, az függ attól, hogy a kereskedő vagy a tenyésztő mivel és hogyan etette korábban.

Ne felejtsük el, hogy egyes kígyófajok télen hibernálnak, és erre akkor kell különösen odafigyelnünk, ha esetleg tenyészteni is szeretnénk. Lényegében ilyenkor egy hűvös, sötét szobában kell tartanunk az állatot, de ez idő alatt is naponta ellenőriznünk kell a hőmérsékletet, a páratartalmat, és cserélnünk kell a vizet. Mielőtt belefognánk, egy szakértőtől kell pontos információkat és tanácsokat kérnünk, mert szakértelem hiányában a teleltetés akár kedvencünk pusztulását is okozhatja.

Forrás: petmd.com