Természetesen ebben az esetben is a legoptimálisabb megoldás az lenne, ha erősek lennénk, és soha nem engednénk be kedvencünket az ágyunkba, ezzel elejét véve a problémának. A kutyus nem tudja, hogy milyen kényelemből marad ki, így nem is fog rá vágyni.

Maradjunk azonban a realitás talaján. Miután már kialakítottuk a rossz szokást kedvencünknél, igen következetes és hosszú tréningbe kell kezdenünk. Gyorsíthatunk a folyamaton, ha kompromisszumot kötünk kedvencünkkel és veszünk számára egy hasonlóan kényelmes kutyaágyat, mint a sajátunk. Ezzel persze még nem oldottuk meg a problémát, hiszen a szokás sokkal erősebb lesz számára, hiába lett egy ugyanolyan kényelmes ágya. Akárhányszor próbál a mi ágyunkba kéredzkedni, határozottan szólunk rá, vezessük a saját ágyához, kérjük meg, hogy feküdjön le és helyben maradással, engedelmességből tartsuk ott. Egy idő után el fog szenderedni a helyén. Mi is megnyugodva, hogy végre mindenkinek megvan a maga helye, elégedetten álomra hajtjuk a fejünket. Sajnos a rossz hír, hogy igazából itt jön a fekete leves, mivel kedvenceink előszeretettel űznek abból játékot, hogy miután a Gazdi elaludt, átvándorolnak mellé. Itt kezdődik a következetes munka, mivel minden alkalommal, még az éjszaka közepén is vissza kell vezetnünk kutyusunkat a saját helyére, ha inkább a mi ágyunkat választaná. Amennyiben akkora hely van mellettünk az ágyon, hogy fel sem ébredünk, mikor kedvencünk mellénk ugrik, úgy pakoljuk tele a szabadon hagyott részt olyan tárgyakkal, amire nem szívesen fekszik rá kutyusunk. Mivel kevés a hely, szorosan mellettünk keres majd helyet, amire már mindenképpen felébredünk és tudjunk korrigálni a nem kívánt szokást.

Vannak gazdik, akiknek egyáltalán nem okoz gondot a kedvencükkel való alvás, aki mégis belebotlott ebbe a problémába, kitartással, a fenti módon orvosolhatja.