Kiscica a nagyvilágban
2014. április 19.
A macskákat rendkívül megterhelheti az első séta a szabadban – annyi mindent kell felfedezniük és megtapasztalniuk, hiszen egy egész új világ tárul fel előttük. Ahhoz, hogy kis szobatigrisünk épen és sértetlenül térjen vissza hozzánk, tudnunk kell néhány alapvető dolgot.
Cicánknak már tökéletesen otthon kell éreznie magát házunkban, illetve lakásunkban, mielőtt először kivisszük. És ez nemcsak az élete legelső szabadtéri sétájára készülő kiscicára vonatkozik, hanem a felnőtt macskára is, amelyet állatmenhelyről fogadtunk magunkhoz, vagy csak úgy hazavittünk. A macskaszakértők azt tanácsolják, hogy cicánk legalább 4-6 hetet töltsön új otthona falain belül, mielőtt kiengednénk, hogy felfedezze annak környékét.
Séta hámban és pórázon
Kísérjük el cicánkat, amikor először teszi ki a lábát a házból. Az első néhány séta alkalmával érdemes hámot tenni rá, és pórázon vezetni, nehogy az első szokatlan hangra ijedtében kereket oldjon. A hám viseléséhez fokozatosan kell hozzászoktatni, különben tiltakozni fog, amikor megpróbáljuk feltenni rá. Használjuk ki az akklimatizáció időszakát, amikor kedvencünket a négy fal között tartjuk, és készítsük fel a hám viselésére.
Amint cicánk megengedi, hogy rátegyük a hámot és a pórázt, és engedi magát körbevezetni, kimerészkedhetünk a szabadba, hogy első ízben tapasztalja meg a külvilágot. Először ne vigyük túl messzire, mivel még hozzá kell szoknia ahhoz a rengeteg ingerhez, ami odakint éri.
Ha séta közben nyugodtnak, magabiztosnak látjuk, akkor a pórázt fokozatosan elhagyva útjára bocsáthatjuk minitigrisünket. Azt azért próbáljuk elérni, hogy mindig hallótávolságon belül maradjon.
Előfordulhat, hogy a macska nem hallgat a gazdi hívószavára. Nem csoda, hiszen mámorítóan izgalmas számára a szabadság új érzése. Ha nem tudjuk cicánkat nyakon csípni, akkor a kedvenc játékával vagy egy különlegesen ínycsiklandó finomsággal csábítsuk vissza. Azt tanácsoljuk, hogy az első kirándulás után etessük meg, vagy legalábbis jutalmazzuk meg a cicát, amint visszajön hozzánk. Hamar rá fog jönni, hogy érdemes visszamennie, mert mindig kap valami nyalánkságot.
Ez a kis trükk rendkívül jól jöhet, amikor a macskaajtó használatára próbáljuk rávenni a cicust. Az első néhány alkalommal finom falatokkal csalogassuk vissza apró kalandorunkat, amíg rá nem jön, hogy önállóan ki- és bejárhat a házba. Ha nem szeretnénk a házunkban hívatlan négylábú vendégeket látni, akkor szereljünk fel érzékelős macskaajtót, amelyik csak akkor nyílik ki, ha a megfelelő nyakörvet viselő cica közelít hozzá. Egyes modellek beprogramozhatók úgy is, hogy felismerjék a cica egyéni azonosítóját.
Cicánk még az első kirándulás előtt kapja meg a védőoltásait, és legjobb, ha ivartalaníttatjuk is. Az ivartalanítással nemcsak a nem kívánt szaporulatot előzhetjük meg, hanem annak is elejét vehetjük, hogy a hormonok tombolásának engedve túl messzire elkószáljon vagy átrohanjon az úttesten. Az ivartalanított macskák nem keverednek olyan gyakran harcba a vetélytársakkal, ami csökkenti a fertőződés kockázatát. Egyes súlyos vírusos betegségek (macska-AIDS, leukózis), vérrel, nyállal (verekedés) és nemi úton terjednek, ezért ezek megelőzésében is fontos szerepe van az ivartalanításnak.
Gondoskodjunk róla, hogy cicánk megkapja microchipes azonosítóját, amit az állatorvos ültet be a bőre alá. Így biztosak lehetünk benne, hogy eltűnése esetén könnyen azonosítható lesz.
A macskák nagyon intelligens állatok és szívesen tanulnak új dolgokat. Tanítsuk meg tehát arra, hogy napnyugta előtt hazajöjjön, mert a legtöbb baleset szürkületben és sötétedés után éri a cicákat. Ennek az a legjobb módja, ha minden nap ugyanabban az időpontban, ugyanazzal – ha lehet, a vacsorára hívó – hangjelzéssel csábítjuk vissza a házba. A magas frekvenciájú zajok, például a kulcscsörgés, az etetőtál ütögetése vagy egy csengő hangja, tökéletesen megfelelnek a célnak. Ebből cicánk tudni fogja, hogy ideje hazamenni, kezdődhet egy újabb, teljes kényelemben töltött, hangulatos este.