Kedélybeteg négylábúak – tudnivalók a kisállat depresszióról
2018. szeptember 03.
Kedvenceink esetében nem egyszerű megállapítani, hogy mikor van szó depresszióról és mikor áll egyéb betegség a háttérben. Ezért, ha hirtelen viselkedésváltozást tapasztalunk, akkor forduljunk állatorvoshoz, mert az akár betegség jele is lehet. Nagyon fontos, hogy mindig megfelelő kezelést kapjon a háziállat, ehhez pedig elengedhetetlen a pontos diagnózis.
A legtöbb esetben egy kutya akkor válik depresszióssá, ha elveszít valakit a családból, lehet szó emberről vagy egy másik állatról, akihez szoros kötelék fűzte. Tudnunk kell azt, hogy az állatok is képesek az emberek gyászához hasonló érzésekre. Ám nem mindig ilyen nagy veszteség áll a depresszív viselkedés hátterében. Megviselheti az állatot például egy költözés, vagy a gazdi életmódjának változása is.
A depresszió különböző módon jelenhet meg a különböző állatoknál, de bizonyos jelek egyezőek lehetnek, ezeket soha ne hagyjuk figyelmen kívül:
A leggyakoribb tünet a szomorúság, vagyis az öröm és az érdeklődés hiánya az állat részéről. Ilyenkor általában inaktivitás, letargia jelentkezik. Utalhat még rá a lógó fej, a lógó vagy a lábak közé behúzott farok, valamint az eddig élénk fülek is hervataggá válhatnak.
Segíthet, ha többet foglalkozunk a kutyussal, hosszabb játékidőket, nagyobb sétákat tervezünk be. A lényeg, hogy minél több pozitív inger érje az állatot. Ha pedig konkrétan a gazdáját veszítette el, akkor kell valaki, aki jelentősen több időt tölt vele, mint mások, vagyis akihez elkezdhet újra ragaszkodni az eb.
Szintén családtag halála vagy elköltözése után figyelhető meg, az „elveszettnek” tűnés, vagyis amikor a kutya fel-alá mászkál a szobákban, és keresi a hiányzó személyt. Ezt kísérheti nyüszítés is.
Depressziós kisállat esetén megváltozhatnak az étkezési szokások is. Előfordulhat, hogy pajtásunk kevesebbet kezd el enni, vagy egyes ételeket egyáltalán nem fogyaszt el. Veszélyes lehet, ha a vizet is elutasítja. Ritkán, de mindezek ellenkezője is megtörténhet, vagyis az, hogy a kutya habzsolni kezd és még több ennivalót követel.
Ilyenkor annyit tehetünk, hogy megpróbáljuk még jobban betartani az etetési ütemtervet. Csak egy bizonyos ideig hagyjuk a tálat az állat előtt, utána elvesszük azt tőle. Kínálhatjuk a kutyust különösen finom falatokkal is, csak vigyázzunk arra, hogy nehogy túlságosan rászoktassuk az ebet az új étrendre, és nehogy a későbbiekben is azt várja majd el tőlünk.
A kutyák 24 órából általában 14 órát szoktak aludni, ám a depressziós négylábúnál előfordulhat, hogy még több időt szeretne tölteni fekhelyén. Ez inaktivitással jár, amiből akár elhízás is következhet, tehát próbáljunk meg változatos programokat kitalálni, hogy rendszeresen mozogjon kutyusunk.
Romboló, agresszív viselkedés is jelentkezhet az egyébként nyugodt természetű kutyánál. Ennek oka az lehet, hogy az állat úgy érzi, nem kap tőlünk elég figyelmet és törődést. A problémát úgy oldhatjuk meg, ha minden nap tréningezünk kedvencünkkel. Tanítsunk meg neki vezényszavakat, trükköket és játsszunk sokat.
Amikor bundás barátunk nem eszik és inni is alig van kedve, akkor számítanunk kell arra is, hogy nem akar majd felkelni, illetve kimenni, hogy elvégezze a dolgát. Ezért ne haragudjunk, nem minket szeretne vele bosszantani. Legyünk türelmesek, és próbáljunk vele az eddiginél is több időt a szabadban tölteni. Vigyük el eddig még nem ismert helyekre, ahol új szagok és új ingerek érik. Kutya legyen a talpán, amelyik ilyenkor vissza tudja tartani a kinti pisilést.
Amíg a kisállat eszik- és iszik, elvégzi a folyóügyeit és rávehető a mozgásra, addig nincs komoly probléma, ellenkező esetben viszont mihamarabbi állatorvosi segítségre lesz szükség. Jó, ha tudjuk, hogy ahogy az emberek, úgy a kutyusok sem felejtik el egyhamar a gyászt, szóval legyünk kitartók, és törekedjünk arra, hogy még boldogabb környezetet teremtsünk kedvencünknek, hogy aztán fokozatosan visszanyerhesse korábbi önmagát. Ha a depressziós állapot minden erőfeszítésünk ellenére állandósulni látszik, akkor kérjük viselkedésterápiában jártas állatorvos segítségét.
Forrás: petmd.com