Az arapapagájok főként Dél-Amerikából származnak: Közép-Argentínától Mexikóig van az élőhelyük, de benépesítették az Antillák szigeteit is. A legnépszerűbb és legismertebb a sárga – kék, valamint a zöld szárnyú ara, amelynek a testét fedő tollak nagy része piros.

Nagyon élénkek és kíváncsi madarak. Néha igen hangosak, nagy területet igényelnek – ezért talán nem jó választás azok számára, akik tömbházakban laknak, vagy akiknek kis gyerekük van. Párokban vagy családok alkotta csapatokban élnek, amelyek létszáma csak ritkán haladja meg a húszat. A párok erősen kötődnek egymáshoz. Szeretik a társaságot, és ha elég elkötelezett gazdik vagyunk, és jól ismerjük a madár szükségleteit, általában nagyon jó háziállat válik belőlük.

Az első napokban bánjunk különösen kíméletesen új kedvencünkkel. Halkan csukjuk be az ajtókat, ne adjunk ki túl erős és magas hangokat, ne tegyünk hirtelen mozdulatokat a papagáj közvetlen környezetében. Ne kapcsolgassuk gyakran a lámpát, és vigyázzunk, hogy ne érje a madarat közvetlen, erős napfény.

Az óriáspapagájok megfelelő mozgáslehetőség biztosítása mellett már akár 40-50%-ban is kaphatnak olajos magvakat, diót, mogyorót, de nagyobb szemátmérőjű gabonafélék mellett még nekik is lehet adni kevés aprómagot, melyek némileg változatosabba teszik a táplálkozásukat. A kalitkában tartott sárga-kék arának változatos étrendre van szüksége, amely a lehető legtöbb fajta friss csemegét magában foglalja. Naponta el kell látni a papagájt kiváló minőségű madártáppal és vitaminnal dúsított magvakkal, de ügyeljünk arra, hogy ne legyen magas zsírtartalmú a táplálékuk. A papagáj eledelek keverékeink mindegyikébe keverjünk máriatövis magot, mely közismert májvédő, így próbáljuk kiküszöbölni kedvenceink májkárosodásának lehetőségét. Hozzávetőleg a keverékek 2%-át teheti ki.

Általában játékos természetűek, szeretik a simogatást, ilyenkor a hátukra gördülnek, és a lábaikkal próbálják megfogni a cirógató ujjakat. Ha azonban nem foglalkozunk velük eleget, akkor magukba fordulnak, rosszkedvűek, depressziósak lesznek, tépkedni fogják a tollaikat.

A sárga-kék ara nagyon aktív madár, szeret kapaszkodni, himbálózni, ugrálni, és rágcsálni. Naponta legalább 2-3 órára (ha lehet többre is) szabadon kell engedni a ketrecből, hogy legyen lehetősége játszani, kinyújtózni, és az izomzatát edzeni. Ha van lehetőségünk szabadtéri madárröpde kialakítására, úgy próbáljuk madarunkat a jó idő beköszöntével egyre többet kint röptetni. Kötelezően erős anyagból készült játékokat adjunk neki, különben a csőrével összeroncsolja. Nagyon erős állkapcsa van: a rágcsálás az, ami segít megőrizni az egészségét, és formában tartja.

Az arapapagájoknak fogságban is 30-50 év az átlagéletkoruk, tehát csak akkor szerezzünk be ilyen madarat, ha hosszú időn át is biztosítani tudjuk számára a kellő odafigyelést.

Forrás: háziállat.hu