Szerelkezzünk fel kutyusunk kedvenc jutalmával, legyen az étel, vagy játék és pórázon vigyük ki négylábú barátunkat a bejárat elé, ahol már nincs a saját területén, viszont hallhatja a csengő hangját. Nyomjuk meg a gombot, de csak röviden. Amennyiben csendben marad kutyusunk, jutalmazzuk meg. Így is ugatás volt a válasza kedvencünknek a hangra? Akkor elő kell vennünk a legnagyobb türelmünket. Addig nyomogassuk a csengőt röviden, ütemesen, amíg észre nem veszi, hogy egy másik szituációról van szó és abbahagyja. Ekkor jutalmazzuk meg. Ne aggódjunk, a területén kívül viszonylag gyorsan meg fogja unni az ugatást.

Amennyiben átverekedtük magunkat az első fázison, végig nyomogattuk a csengőt és kedvencünk közben befejezte az ugatást, akkor most tovább lépünk. Beállunk a bejárati ajtó küszöbére nyitott ajtónál, de már nem fogjuk ütemesen nyomkodni a gombot akkor sem, ha kedvencünk ugatni kezd. Minden alkalommal csak egyszer fogjuk megnyomni a gombot. Amennyiben csöndben tud maradni, természetesen kapjon jutalmat és ismételjük meg párszor a feladatot. Ellenkező esetben egy határozott „Nem!” vezényszóval tudassuk kedvencünkkel, hogy ez egy általunk nem kívánt viselkedés és ismételjük meg a feladatot addig, amíg nem sikerül neki egy rövid csengetést csöndben kivárni.

Az utóbbi feladatot gyakoroljuk csukott ajtónál és hosszú csengetésekkel is. Ez abszolút az a feladat, ahol a magas ismétlésszám hozza a legnagyobb jutalmat. Minél többször szembesül kutyusunk azzal a szituációval, hogy a csengő megszólalt, az izgalmas vendég mégsem érkezik meg, annál gyorsabban fog leszokni az ugatásról. Már nem a régi izgatottságot fogja párosítani hozzá, hanem egy feladatot, ami inkább koncentrációt igényel. Természetesen ugyanez a folyamat vonatkozik, ha a kopogás hangjára kezd el kedvencünk ugatni.