A hüllők és a kétéltűek különösen népszerű állatai a terráriumoknak. Mely betegségek leselkednek rájuk?

A hüllők és kétéltűek gazdái gyakran meglepődnek, hogy a terrárium élőlényei ugyanúgy meg tudnak betegedni, mint mi magunk vagy más emlősök. A betegségek többségéért tartástechnológiai hibák a felelősek, amelyek abból adódnak, hogy a gazda nincsen tisztában az általa tartott állatfaj igényeivel. Ilyenkor például a következő dolgok okozhatnak problémát: oda nem illő tárgyak a terráriumban, elégtelen világítás, szakszerűtlen étkeztetés, nem megfelelő aljzat, nem megfelelő fajok együtt tartása, nem megfelelő hőmérséklet és páratartalom stb. A tartástechnológiai hibák mellett természetesen a kis terráriumlakóknak is vannak más betegségeik, amelyek hátterében különféle kórokozók állnak, náluk is előfordulnak daganatos megbetegedések és sérülések is.

Milyen kórokozók betegíthetik meg állatainkat?

A terráriumi állatokat is, akárcsak az emlősöket és madarakat, megfertőzhetik paraziták, egysejtűek, baktériumok, vírusok és a gombás fertőzések sem ritkák. Bizonyos kórokozók már akkor ott vannak az állat szervezetében, mielőtt klinikai tüneteket okoznának, ezért nagyon fontos a karantén. A gombák és a baktériumok okozta fertőzéseket gyakran kísérik bőrelváltozások, akár tályogok is képződhetnek. Légúti tünetek hátterében is többféle kórokozó állhat, ezek egyszerű felső légúti tünetektől a tüdőgyulladásig tartó skálán különböző súlyosságúak lehetnek. Vannak olyan kórokozók is, amelyek gyomor és bélrendszeri problémákat okoznak, ezért az állat bélsarát rendszeresen ellenőrizzük.

Mit tehet a gazda, hogy megelőzze az állat betegségét?

A legjobb dolog, amit tehet, hogy a lehető legjobb életkörülményeket biztosítja kedvencének. A legtöbb fertőzés legyengült immunrendszer eredménye, amit egyebek mellett a stressz is előidézhet. A legyengült szervezetben a már amúgy is jelenlévő kórokozók, amelyek addig nem okoztak problémát elszaporodnak, és létrejön a megbetegedés. Ha szabadon mászkálhatnak a lakásban, vagy ha túl sokáig szellőztet télen, szintén veszélynek teszi ki a háziállatokat. A vírusos fertőzések terjedését csakis karanténnal lehet megelőzni. Sokfajta vírus csak speciális vizsgálattal ismerhető fel. A paraziták jelenlétét is a karantén időszakában kell megfelelő vizsgálatokkal kizárni.

Mit jelent pontosan a karantén, és hogyan alakítsuk ki?

A frissen beszerzett hüllőt először egy karantén terráriumban helyezzük el, minimális berendezéssel. Ételt, vizet, és fűtést természetesen biztosítani kell neki. Ezután vegyünk az állattól egy friss, még nedves székletmintát, vagy ami még jobb, fogjuk magát az állatot, és a mintával együtt vigyük el egy erre szakosodott állatorvoshoz. Még a látszólag egészséges háziállatokban is lehetnek paraziták. Miután a megfelelő kezelésben részesítettük az állatokat, és ennek eredményességéről az ellenőrző vizsgálat negatív eredménye biztosít minket, át lehet költöztetni őket a végleges helyükre.

Nem lehetne inkább a végleges helyükön kezelni az állatokat? Biztosan sokkal kényelmesebb ott neki.

Ez nem kétséges, ám ezzel megteremtené a többi ott lakó megfertőzésének kockázatát. Mi több, az állat oly mértékben ürítheti a bélférgek petéit és a kokcidiumok oocisztáit, hogy többé soha nem fog tudni megszabadulni az élősködőktől, bármilyen kezelést is alkalmaz, csak a terrárium teljes berendezésének és aljzatának cseréjével. Az atkás fertőzések is rendkívül gyorsan terjednek egyik állatról a másikra, de a környezetet is gyorsan fertőzik. Könnyebb is megfigyelni az állatot a karanténban, hiszen ott nem tud olyan jól elbújni. A legtöbb állatot nem nagyon izgatja, hogy oda került, úgyhogy érdemes türelmesnek lenni éppen az ő egészsége érdekében.

Mi más hordozhatja a fertőzés kockázatát? Kell aggódnom az élő táplálék, vagy a felszerelések, kiegészítők miatt?

Egészen addig, mígnem hüllőket vet oda élő táplálék gyanánt (ami egyébként sem jellemző dolog), nem kell aggódnia ételről vagy tárgyakról származó fertőzésektől. Ennek az az oka, hogy az élő táplálékon éldegélő paraziták kevés kivételtől eltekintve nem támadnak meg hüllőket. Egy kis hőkezelés a sütőben, és a felszerelési tárgyakról sem fog hívatlan vendég a terráriumba toppanni. Az új érkezőknek mindenesetre vizsgáltassuk meg szakemberrel a bélsarát, a többieknek pedig évente kétszer, például téli álom előtt és után. Különösen fontos a rendszeres bélsárvizsgálat olyan állatoknál, amelyeket az év bizonyos szakaszában szabadtéri kifutóban tartunk, ilyenkor a parazitológiai vizsgálatot akkor mindenképpen végeztessük el, amikor az állatot újra zárt térbe visszük. Ha így cselekszik, már azelőtt felfedezheti egyes fertőzéseket és megküzdhet velük, mielőtt azok valódi gondot okoznának.

Mit tegyek, ha több terráriumom van, és nem akarom áthurcolni a kórokozókat?

Minden terráriumot külön eszközökkel takarítson ki, például kanalat és poharat csak erre a célra tartson. Akár egy, akár több terrárium van a házban, azonnal távolítsa el az ürüléket és az ételmaradékokat. Ha a kedvencét akár csak enyhén megfertőzték a férgek, folyamatosan további féregpeték jutnak a szervezetébe, ha kerülgetnie kell a saját ürülékét. Ilyenkor a kezelés után érdemes a terrárium aljzatát legalább részlegesen kicserélni.

Engem is megfertőzhetnek ezek az élősködők?

Az esetek többségében nem. Emberre is veszélyes élősködőket főleg vadbefogott állatok terjeszthetnek, de ilyen állatok tartása természetvédelmi szempontból amúgy sem etikus. Ettől függetlenül fontos, hogy minden alkalommal alaposan mosson kezet, miután érintkezett a terráriummal vagy annak lakójával. A Salmonellosis egy olyan zoonózis (állatról emberre terjedő betegség), amelyről mindenképpen tudni kell. Általában rossz körülmények közül származó hüllők (főleg teknősök) hordozhatják, ha ez kiderül, akkor kockázatos őket kedvencként tartani, főleg akkor, ha gyermek is van a családban, aki nem tartja be az alapvető higiéniai szabályokat, de bárki, akinek gyengébb az immunrendszere kockázatnak van kitéve, így például az idősebbek is. Azok a hüllők, amelyek hordozzák a baktériumot sok esetben tünetmentesek, de előfordulnak hasmenéses egyedek, illetve olyanok is, amelyeknek az egész szervezetében elszaporodtak a kórokozók (ilyenkor a teknősök haspáncélja kipirul). A Salmonellákat jellemzően a mindenevő és húsevő teknősök hordozzák, a növényevőknél ez nem valószínű. Sajnos sok esetben a kórokozótól nem lehet megszabadulni a gyógykezelés ellenére sem, így az állatok hordozókká válnak. A Campylobacteriosis is egy olyan bakteriális fertőzés, amelyet jellemzően a teknősök hordozhatnak és a kórokozó embereket is megbetegíthet. Sajnos a gyógykezelés ebben az esetben sem zárja ki azt, hogy az állatok hordozóvá váljanak. Mind a Salmonellosis, mind pedig a Campylobacteriosis kiszűrhető a rendszeres bélsárvizsgálatokkal.