A terrarista számára kihívást jelenthet a növények sikeres telepítése. A terráriumok onnan kapták a nevüket, hogy föld (terra) van bennük, de ez sokkal többet jelent ennél , hiszen számos típusú természetes élőhelyet utánzó teret alakíthatunk ki.  A biotóp terráriumok a benne lakók természetes környezetét próbálják utánozni, az állatkertekben többnyire ilyen típusú kifutókban tartják a hüllőket. Növények telepítésére általában a trópusi – és a sztyeppi terráriumok esetén van szükség.

A trópusi terráriumtípusnál a vízfelület viszonylag kicsi. A terrárium aljára erdei föld, tőzeg vagy orchidea-földkeverék kerül, amit növénnyekkel, fatuskókkal, ágakkal borítanak be.

A trópusi esőerdő hőmérséklete közel állandó, minimum 23-26 °C, maximum 27-30 °C nappal, és nagyjából 5 fokkal kevesebb éjjel. Az állatok testhőjük körülbelül háromnegyedét a levegőből és a tereptárgyaktóI veszik fel, csak egy negyed rész származik sugárzó hőből.

A sztyepp gyakorlatilag átmenetet képez a sivatagok és a füves szavannák között. A sztyeppi terrárium eléggé hasonló a sivatagihoz, csak több kővel, fával és alkalmanként nagyobb növényekkel díszített. A nappali hőmérséklet alacsonyabb, mint a sivatagiban, körülbelül 35-45 °C. Éjjel 15-20 °C a megfelelő. A szavanna-terráriumot hasonlóan kell elkészíteni, kivéve, hogy ott a száraz és esős évszakot is imitálni kell. A mediterráneumból származó állatoknak gyakran sztyeppi terráriumot készítenek, hosszú, forró nyárral és hűvös, nedves téllel, ami alatt sokuk hibernál.

Akármilyen környezetet építünk, az állatoknak szükségük van búvóhelyre, tojásrakó helyre és mászási lehetőségekre. Ebben játszanak szerepet az élő növények, hiszen nem csak dekorációt, de rejtőzködési és alkalmanként mászási lehetőséget is jelentenek. A növényeket gyakran elfogyasztják mind a terráriumi állatok, mind prédaállataik. Ebből adódóan nagyon fontos, hogy nem lehetnek rajtuk veszélyes tüskék és tövisek, mint egynémely kaktuszon, és mérgezők sem lehetnek. Ne felejtsük, hogy a méreg a leveleket megrágó zsákmányállatok útján is kedvenceink szervezetébe juthat.

A következő növények (vagy növénynemzetségek fajai) nedves terráriumba valók: Anthurium, Aphelandra, bambuszok, begóniák, Caladium, Calathea, Codiaeum, Columnea, Cordyline, Ctenanthe, Dracaena, Epipremnum, Ficus, Fittonia, Maranta, Monstera, Peperomia, Philodendron, Spathiphyllum, Stromanthe, továbbá sok páfrány, bromélia és orchidea.

Figyelem: a Ficus repens (syn.: F. pumilio) gyorsan nő meleg, nedves terráriumokban, és kiszorítja a többi növényt. Amaranta leuconerához hasonló növényeknek és a Syngonium fajoknak magas páratartalomra, nedves földre és rengeteg fényre van szükségük. A Scindapsus (Epipremnum) fajok magas relatív páratartalmat, nedves talajt és sok fényt igényelnek. A Philodendron scandens mérsékelt páratartalom, nedves talaj és kevés fény mellett fejlődik jól. A Hoya fajoknak száraz levegőt, enyhén nyirkos talajt és sok fényt biztosítsunk. A borostyán (Hedera) és a holdviola viszont kevésbé fényigényes. A rencék (Utricularia spp.) jól nőnek mohába ültetve paludáriumokban. Levelük 2-6 milliméter, fehér virágukat 6 centiméter magas kocsányon hozzák. A broméliafélék (Bromeliaceae) sok faja a jól szellőző terráriumok kiváló növénye. Ezek a növények tőzegmohában termeszthetők, később horgászdamillal rögzíthetők az ágakhoz. Legtöbb fajuk nagyjából hat hónap alatt hoz gyökereket.

A növényeknek biztosítsunk elég fényt, például fénycsövek használatával. Az orchideák rendkívül fényigényesek. Meleg (18-27 °C nappali hőmérséklet) és nagyon párás (60-80%) terráriumba olyan kisméretű orchideát keressünk, amely nem igényel hideg vagy száraz pihenőidőszakot. A trópusi páfrányok megélnek a nedves terráriumokban, és sokuk viszonylag kevés fénnyel is beéri. Ne hagyjuk, hogy túlszaporodjanak, időnként ritkítsuk őket.

A műnövények kevés törődést igényelnek, és berendezhetünk velük egy terráriumot teljes mértékben az állatok igényeinek szem előtt tartásával. Nehezebben is károsodnak, bár a zöld leguánok addig karmolják és harapdálják őket, míg tönkremennek.

A fa mutatós, és számtalan módon felhasználható. A felálló ágak végét betontömbökbe ágyazhatjuk. Az erdőből gyűjtött fa sok repedéséveI, üregeivel, durva kérgével kevésbé higiénikus, és parazitákat is könnyen behurcolhatunk vele. Az ilyen fát fertőtlenítsük és/vagy impregnáljuk.  

Forrás: Eugene Bruins – Terráriumok enciklopédiája, Ventus Libro Kiadó, Budapest, 2006