A csincsillák szórakoztatása
2014. augusztus 19.
A természetben élő csincsillák a napot a táplálék keresésével, evéssel, utódaik nevelgetésével és pihenéssel töltik. Ám amikor gazdijuk van, életük jelentősen könnyebbé válik, nem kell erőfeszítéseket tenniük a túlélésük érdekében. Ahhoz, hogy ne unatkozzanak, biztosítani kell számukra a megfelelő elfoglaltságot.
Természetes élőhelyükön – a dél-amerikai Andok hegyvidékein, a csincsillák idejük nagy részét az elegendő mennyiségű élelem felkutatásával töltik. Az extrém hőmérséklet-ingadozások, a száraz levegő és a kopár táj nem nyújt biztonságot számukra a ragadozóktól, így a túlélés érdekében teljes koncentrációra és hatalmas mennyiségű energiára van szükségük.
A kedvtelésből tartott csincsillák nem szembesülnek ezzel az élet-halál harccal. A gazdiknak köszönhetően mindig van elegendő táplálék a tálkájukban, és a négy fal között nem kell attól tartaniuk, hogy ragadozók prédái lesznek. A háziasított csincsillákra másféle veszély leselkedik: az unalom. A tartósan fennálló unalom komoly egészségügyi problémákat okozhat a kisemlősöknél. Az ingerszegény környezet és a mozgáshiány nem csak elhízással fenyegeti a csincsillákat, hanem búskomorsághoz és viselkedészavarokhoz is vezethet. Az inaktivitás agressziót szülhet az egyedek között, sőt a kisállatok ilyenkor akár magukban is kárt tehetnek, például, előfordulhat, hogy saját bundájukat rágják.
Unaloműző programok
Az unalomból eredő problémák megelőzésére a csincsilláknak minden nap újabb és újabb kalandokra van szükségük, persze csakis fajuknak megfelelő módon. Ehhez alapvető követelmény, hogy csincsillái az igazán nekik való ketrecet, lakrészt kapják. Kedvenceinek nagy szükségük van saját fajtársaik társaságára, ezért legalább két állatot tartson együtt. Mivel a csincsillák nagyon szeretnek gyakorlatozni és mászni, biztosítsa nekik a lehető legtöbb helyet. Az ideális ketrec magas, széles és számos lehetőséget nyújt a mászásra. A többszintes kisállatházak valódi kihívást jelentenek kedvenceinek, mert a felső emeletek meghódítása csodás kaland számukra.
http://www.fressnapf.hu/kisallat_ketrec_remus/
A magas ketrecek emellett folyamatos mozgásra ösztönzik a csincsillákat, ezért segítenek elkerülni az állatok elhízását is. A nagyméretű ketrecekbe célszerű néhány szintet építeni, nehogy kedvence mászás közben leessen és megsérüljön.
A csincsillák nemcsak a magaslatok meghódítását kedvelik, hanem rágcsálni is nagyon szeretnek. Bármit megrágnak, ami eléjük kerül, ezért vigyázni kell, mit helyez a ketrecbe. Műanyag tálkát soha ne tegyen be nekik, mert megsértheti a fogaikat. Válasszon inkább kerámia kiegészítőket. A ketrecbe tegyen rágható játékokat is. Kipróbálhat gallyakat (például: fűzfa, akác, meggyfa) gyökereket, parafa játékokat, kezeletlen vagy fényezetlen fadarabokat a házak, csövek vagy alagutak alapanyagaként. Kisállata egészsége érdekében érdemes lecserélni a korábban vásárolt műanyag darabokat. A fűből, szénából, nyír- és fűzfából készült játékok is alkalmasak a csincsillák számára. Ezek az anyagok anélkül lebomlanak, hogy emésztési problémát vagy sérülést okoznának kedvencének.
http://www.fressnapf.hu/anione-libikoka/
Tegye a ketrecet is izgalmassá!
Az unaloműzés egy másik módja, ha izgalmas dolgokkal veszi körül az állatot. Az alagutak és kisházak mellett az útvesztők, fűzfából készült hidak, nagy kövek, agyagból formált búvóhelyek és hinták is jó szórakozási lehetőséget nyújtanak. Ha a ketrecbe tett kiegészítőket és a szintek elosztását időnként átrendezi, mindig lesz valami újdonság, amit kedvence felfedezhet. A homokfürdő szintén lényeges elem. Amellett, hogy segít tisztán tartani a csincsilla bundáját, segít a stresszoldásban is, és elősegíti a ketrecen belüli társadalmi kapcsolatok kialakítását.
http://www.fressnapf.hu/multifit_homok_csincsillanak_5_kg/
A nagyméretű ketrec és a sok játék nagyon fontos, ám nem helyettesíthetik a szabadon eltöltött időt. A csincsilláknak naponta egyszer biztosítsa, hogy körbejárhassák a szobát. Persze ehhez meg kell tennie a megfelelő óvintézkedéseket, például szüntesse meg a laza, könnyen hozzáférhető kábeleket, távolítsa el a mérgező szobanövényeket és zárja be az ablakokat, ajtókat. Ha lehet, az esti órákban engedje el a szobában kisállatát, mert naplemente után aktívabbak, mint a nap többi részében. Legjobb, ha egy olyan helyiséget választ a szabadon engedésre, ahol az állatok nem tudnak kárt tenni semmiben (például könyvet rágcsálni) és ahol viszonylag könnyen el tudja őket kapni, ha vissza akarja tenni őket a ketrecükbe. Ha az állatok már sokat szaladgáltak, akkor egy finom csemegével próbálhatja rávenni őket, hogy önként visszatérjenek ketrecükbe.