Cicabetegségek A-tól Z-ig: bélférgesség
2016. augusztus 07.
A cicatartás nem mindig felhőtlen boldogság, bizony helyt kell állnunk akkor is, amikor bársonytalpúnk megbetegszik. A bélférgesség rendkívül gyakori probléma, az első féreghajtást már kölyökkorban el kell végezni, de a későbbiekben is meg kell majd ismételni évente több alkalommal.
Annak ellenére, hogy a féreghajtás széles körben elterjedt és a pénztárcát sem terheli meg túlságosan, a legtöbb cica sajnos bélférges. Egy kis odafigyeléssel azonban szerencsére ez a fajta betegség könnyen kezelhető és megelőzhető. Ha megtörtént a féreghajtás, akkor is érdemes időnként megvizsgálni az állatot, mert a környezetből újrafertőződés is történhet. Ráadásul nem csak egy, hanem több féregfajta is létezik, amely veszélyt jelent kedvencünkre, ha nem ismerjük fel időben a helyzetet.
Az orsóféreg az egyik leggyakoribb fonálféreg okozta fertőzés, amit macskáknál diagnosztizálnak. A vizsgálatok azt mutatják, hogy szinte minden kölyökben megtalálhatóak ezek a paraziták már közvetlenül a születés után is. A lárvák már a fialás előtt, inaktív állapotban megtalálhatók az anyamacska szöveteiben, és a vemhességgel együtt járó csökkent védekezőképesség következtében aktiválódnak, majd a szoptatás ideje alatt, a tejjel fertőződnek a kiscicák. Az orsóféreg lárvák ezután vándorlásba kezdenek a cica szervezetében majd a bélben mint kifejlett férgek megtelepednek és megkezdődik a peteürítés. Az orsóférgesség az emberre is veszélyes, ezért kezelése elengehetetlen. Sajnos a macskák az erős féregfertőzöttséget is viszonylag jól viselik, ezért javasolt még az egészségesnek tűnő kedvencünket is állatorvoshoz vinni.
A felnőtt macskák a szabadban is megfertőződhetnek a férgekkel, a féregtojások fertőzött állat bélsarával kenődnek a környezetben, ahol cicánk sokszor megfordul és észrevehetetlenül visszafertőződnek, ezért a rendszeres féreghajtás javasolt. Akár fetőző féreg lárvát hordozó apró rágcsálók, amelyek nem végleges gazdák, így bennük az orsóféreg kifejlődni nem tud, de fertőzött formában több generáción keresztül fennmarad, elfogyasztása is fertőzéssel járhat.
Amellett, hogy a paraziták táplálékot vonnak el az állat szervezetéből, nagy szaporulat esetén komolyabb problémát is okozhatnak. A tüdőn áthaladó féreglárvák miatttüdőgyulladás is kialakulhat. a felköhögött féreglárvákat a cicák lenyelik, amelyek így visszajutnak a bélbe és kifejlett féregként a bélfalon megtelepedve tápálkoznak és peteürítésbe kezdenek. A kiscicák esetében, ha túl sok lárva kerül a tüdőbe, akkor tüdőödéma, vérzés alakulhat ki, majd pár napon belül el is pusztulhat az állat. Erős bél fertőzöttség esetén nyálkás bélhurut alakulhat ki, amelynek velejárója a hasmenés. A gyomron keresztül is ürülhetnek bélférgek hányás során, nagyon erős féregfertőzöttség esetén.
Az ürüléket az alomtárlcáról lehetőség szerint azonnal távolítsuk el, akkor is, ha egészséges cicánk, bélféreg elleni kezelés esetén azonban fokozottan figyeljünk az ürülék gyakori eltávolítására. Ilyenkor a macskaalmot a megszokottnál gyakrabban cseréljük. Ez nagyon fontos, mert csak így akadályozhatjuk meg az újrafertőződést.
Ráadásul a férgek nem csak a háziállatokra jelentenek veszélyt, hanem az emberre is. Különösen a gyerekekre kell odafigyelnünk. A féreglárvák és tojások sajnos akár a parkok és játszóterek földjén, illetve homokjában is jelen lehetnek. Ha innen a szervezetbe kerül (pl. lenyelt homokkal), akkor a férgek jó eséllyel kifejlődnek kisebb-nagyobb gyulladásokat, hasfájást okozva.
Fontos tudnunk, hogy nem csak az orsóférgektől kell tartanunk. Jellemzőek még a kampósféreg, az ostorféreg, és a galandféreg okozta fertőzések is. Így hát nagyon fontos, hogy komolyan vegyük a rendszeres féregtelenítést és környezetünk tisztán tartását. Egy kölyökcicát 2, 4, 6és 8 hetesen érdemes kezelni külső és belső paraziták ellen, a felnőtt macskák esetében ez évi körülbelül 4 alkalomra csökkenthető, ha egy felismert fertőzés nem indokolja az azonnali kezelést. Vemhesség ideje alatt is célszerű az anyacicát féreghajtóval kezelni, az ilyenkor használatos szerekről az állatorvos tud bővebb felvilágosítást adni.
Forrás: veterinarymedicine.dvm360.com