Télen különösen nehéz a helyzet, amikor a só és a többi szóróanyag beborítja az utakat, járdákat. Ezek a szilánkos kis kődarabok belefúródnak a kutya talppárnáiba, ahol számtalan apró sérülést okoznak, és a sebekbe kerülő só miatt az állat égő fájdalmat érez. Tőgykrémmel, szarvasfaggyúval, de leginkább speciális mancsvédő krémmel óvhatja meg kedvence lábát ezektől a fájdalmas behatásoktól. Ha lehet, minden séta előtt kenje be vele a kutya lábát, ugyanis a kenőcs védőréteget képez a mancsokon, ami „lezárja” a kisebb sérüléseket és megakadályozza, hogy a só belekerüljön a sebekbe.

A kenőcs használata nyáron is nélkülözhetetlen a kutyamancs védelméhez. Ez különösen a városban tartott, illetve az olyan kutyák számára fontos, amelyek sokat járnak burkolt utakon és járdákon. A meleg, sőt időnként kifejezetten forró felület hatására a talppárnák berepedezhetnek. A repedések rendkívül aprók és általában nem fájnak. Ha viszont nem védjük ezeket a területeket, vagy a sérülés kiterjedtebbé válik, akkor előbb-utóbb fájdalmas gyulladást előidéző kórokozók telepedhetnek meg bennük. A tulajdonosnak ezért rendszeresen át kell vizsgálnia a kutya mancsait, és az a legkevesebb, hogy a repedések legkisebb jelére azonnal bekeni azokat.

Fő a tisztaság
A kutya lábait rendszeresen meg kell tisztítani, legjobb ezt minden egyes kintlét után megtenni. Erre azért van szükség, mert szinte minden téli séta után marad vissza só a mancsokon. Ha nem mossuk le, akkor a talppárnák bőre kiszárad és repedezetté válik. Ezért olyan fontos tehát, hogy a mancsokat langyos vízzel alaposan letisztítsuk. Sokszor könnyebb ezt mondani, mint végrehajtani, ugyanis a kutyák gond nélkül „adnak pacsit”, de azt egyáltalán nem szeretik, ha az ember a hátsó lábaikat emelgeti. Ez esetben a következő egyszerű trükkel tehetjük könnyebbé a dolgunkat: egy tálcában helyezzünk el langyos vizet az előszoba padlóján úgy, hogy a sétából hazatérő kutya mindenképp kénytelen legyen átmenni rajta. Máris megszabadultunk a só nagy részétől. Ezután meg kell szárítani és védőkrémmel ismét le kell kezelni a mancsokat. Nyáron rendszerint az is elég, ha egy nedves ronggyal letörölgetjük az állat lábait.

A karmok közötti részeket is gondosan ellenőrizni kell!
A kutyatulajdonos a közöket is rendszeresen ellenőrizze. Időről-időre kisebb kövek és más idegen anyag szorulhatnak a talppárnák közé. Mivel a kutya ezeket nem tudja eltávolítani, előfordulhat, hogy addig dörzsöli a párnák közötti bőrt, amíg az be nem gyullad. Ha kedvencünk állandóan nyalogatja, sőt harapdálja a mancsát, ez is jele lehet annak, hogy a terület gyulladt. Ahhoz, hogy ez ne következhessen be, minden séta után gyorsan le kell ellenőriznünk a karmok közeit, és minél több idegen anyagot el kell távolítanunk belőlük. A kutyára különösen ősszel, aratás után leselkedik nagy veszély a gyalogutakra került szemes termény formájában.

Rendszeresen nyírjuk a talppárnák szőrét!
A talppárnák közötti szőrt is meg kell vizsgálnunk. Rövidre kell nyírni, különösen télen, hogy a jég és a hó ne tapadhasson bele, mert legrosszabb esetben ez akár a láb sérülését is okozhatja. A kutya karmai között és talppárnái körül a túl hosszú a szőrt ollóval lehet eltávolítani. Erre az év többi részében általában nincs szükség. A mancsok felső részét borító hosszú szőr többnyire nem jelent gondot, sőt a télre javasolt hosszabbra meghagyni.

Rendszeresen ellenőrizzük a karmokat!
A gazdinak nagyjából nyolchetes időközökkel egész éven át ellenőriznie kell a kutya karmainak hosszát. Előfordulhat, hogy amennyiben négylábú barátunk elsősorban puha talajon, például hóban, erdei utakon vagy füves területen jár, karmai nem kopnak le eléggé. Ahhoz, hogy a hosszú karmok ne akadályozzák a kutyát mozgásában, illetve megelőzzük a karmok letörését, speciális karomcsipesszel sűrűn vissza kell vágni azokat. Ez a farkaskörmökre is vonatkozik, amelyek csak bizonyos fajták esetében fordulnak elő, a hátsó lábak belső oldalán. Ezek nem kopnak és folyton újranőnek, ezért vágásuk rendszeres állatorvosi feladat.

Elvben egy kevés törődés és a rendszeres ellenőrzés elegendő ahhoz, hogy négylábú barátunk mancsai tartósan egészségesek legyenek és jól „működjenek”.