Az algásodás visszaszorításának természetes módja
2013. október 07.
Víz alatti növények a kerti tóban
Jelentéktelen megjelenésükkel a vízben szerényen meghúzódó vízinövények valójában a tó méltatlanul alulértékelt hősei, ugyanis rendkívül fontos szerepet játszanak a víz biológiai egyensúlyának fenntartásában.
A tóval rendelkező kerttulajdonosok többsége szívesen ülteti be a vízpartot szemet gyönyörködtető, virágos fajtákkal, és a víz felszínét is gyakran díszíti lebegő növényekkel. De ne felejtsünk el gondoskodni a víz alatt élő növényekről sem. Különösen nagy szükség van ezekre a növényekre nyár közepén, amikor a hőség miatt a víz oxigénhiányossá válik. Ekkor jönnek ők, hogy jelenlétükkel helyreállítsák a tó megbomlott biológiai egyensúlyát.
A vízinövények jellemző tulajdonságai
A tófenék talajában gyökereznek, de felfelé, a fény felé törnek. Egyesek – például a tavirózsa – a felszínre érve virágba borulnak, míg mások meghúzódnak a víz színe alatt, és ott látnak el fontos feladatokat. Például a hínár, a füzéres süllőhínár, az érdes tócsagaz és társaik rengeteg vízben oldott tápanyagot vesznek fel, elvonva ezzel az életfeltételeket a kellemetlen algák elől. Ennek köszönhetően a víz tisztább lesz, és a kerttulajdonosnak is kevesebb algásodásgátló szert kell használnia. Mindeközben a vízinövények oxigént bocsátanak ki a vízbe, ilyen módon is javítva annak minőségét. Ráadásul búvóhelyet kínálnak egy sor tavi élőlény számára.
A tavirózsa is vízinövény
A tavirózsa a legismertebb vízinövény, mely gyökereivel a tófenékbe kapaszkodik. A növényt ültetőkosár segítségével kell elhelyezni a fenék talajában. A kosarat speciális táptalajjal vagy agyagos földdel kell megtölteni. Ha a növény még fiatal és kicsi, akkor a kosarat nagyjából 20 cm es mélységben helyezzük el, és várjuk meg, amíg a levelek elérik a víz felszínét. Ezután a növényt már mélyebbre engedhetjük. Az ültetőkosár gond nélkül áthelyezhető, hiszen ki-ki belátása szerint feljebb emelheti, illetve lejjebb engedheti. Nehezékként néhány követ belehelyezve biztosítható, hogy a kosár stabilan helyben maradjon a víz alatt. Igaz is, a tavirózsa évelő növény, ezért telente nyugodtan benne hagyhatjuk a tóban. Az ültetőkosár azonban csak a legnagyobb kerti tavak esetében mellőzhető, mivel a tavirózsa a gyökerein keresztül szaporodva gyorsan elterjed a tóban, és gyökereivel rengeteg helyet foglal el a föld alatt.
Érdes tócsagazEz a növény valósággal falja a vízben oldott tápanyagokat, ezért sokan szívesen választják. Maga a növény nem különösebben szép, és nem is minden tóban él meg. Másrészről viszont nem kell fáradni az ültetésével – elég beledobni a tó vizébe. Hajtásai szabadon lebegnek a víz alatt, és hatalmas eréllyel szaporodnak, ha túl sok a tápanyag a vízben. Ha ez történik, csak ki kell halásznunk a vízből a felesleges mennyiséget. Az érdes tócsagaznak áttelelő rügyei vannak, amelyek a következő évben pattannak ki.
Hínár
Ezt a fajt gyakran tekintik kártékonynak pusztán azért, mert gyorsan szaporodik. Az elmúlt évszázadban annyira elterjedt volt, hogy még a folyók és a tengerek hajózhatóságát is veszélyeztette. Ugyanakkor ennek a növénynek határozottan megvan az az előnyös tulajdonsága, hogy az algák természetes ellensége – csak ültetődobozban kell belehelyezni a tóba. A doboz ugyanis megakadályozza mértéktelen elterjedését, így ősszel könnyen visszavágható. Az előzőekhez hasonló módon, kezdetben itt sem kell a dobozt túl mély vízbe tenni, csak lépésről-lépésre engedjük le a tófenékre.
Füzéres süllőhínár
A füzéres süllőhínárt akár két méter mélyre is ültethetjük – természetesen ültetőkosárban. Amikor füzéres süllőhínárt vásárolunk, feltétlenül győződjünk meg arról, hogy természetből származó példányt kaptunk-e. Létezik ennek a növénynek ugyanis egy akváriumi változata is, amelyik nem élné túl a telet a tóban .
Tulajdonképpen nem az számít, hogy melyik vízinövény mellett döntünk, a lényeg, hogy ne essünk a mennyiségi szemlélet hibájába, különben az első nyarat állandó metszéssel tölthetjük.
