Amikor kedvencünknek nyoma vész
2013. december 09.
Jól meg kell gondolni, mit tegyünk! Minden kutya- és cicatulajdonos rémálma rádöbbenni, hogy kedvence eltűnt. Íme, néhány hasznos tanács, mit tegyünk akkor, ha ez velünk is megtörténik.
Ahogy mindig, ezen a reggelen is kiengedte a cicát a házból, majd egyszerre azt vette észre, hogy a tálja érintetlen maradt, ő maga pedig nem jött haza a megszokott időben. Kutyusa, aki rendszerint engedelmesen lesi a parancsait, hirtelen elrohant valahová. Azok is könnyen találhatják magukat ilyen helyzetben, akik nagyon odafigyelnek kedvencükre. Fontos, hogy erre az eshetőségre is legyünk felkészülve, és azonnal cselekedjünk, ha netán mégis megtörténne velünk.
Chippeltessünk!
Ha kedvencünket magunkkal szeretnénk vinni az utazásra, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy microchipet kapjon. Azonban az azonosíthatóság érdekében kutyánknak, illetve macskánknak akkor is meg kell kapnia a chipet, ha semmilyen utazás nincs tervbe véve. Az állatorvos vagy az állatmenhely dolgozója a chipen rögzített és a kisállat-nyilvántartó adatbázisban tárolt kód alapján gyorsan meg tudja állapítani a gazdi kilétét, ha chippel rendelkező állatot talál. Ez komoly mértékben megnöveli annak esélyét, hogy elkóborolt kedvencünk hamar visszakerüljön hozzánk. Ezenkívül a kutya nyakörvén is elhelyezhetünk egy kis címkét elérhetőségünk adataival. De a szabadban tartott macskákra mégsem tehetünk nyakörvet, ugyanis nagy a kockázata annak, hogy egy fáról leugorva fennakad valamiben, és megfullad.
Cselekedjünk gyorsan!
Ha kedvencünk eltűnik, azonnal meg kell kezdenünk a keresését – nincs vesztegetni való idő! Ez alól kivételt jelent, ha a kutya séta közben rohan el. Ekkor nekünk magunknak vagy másvalakinek, akiben megbízunk, néhány órán át ott kell maradni, ahol utoljára láttuk a kutyát, és folyamatosan hívni kell. Sok kutya, amelyik séta közben spontán szagot fog, később visszatér arra a helyre, ahol elvált a gazditól, és kétségbeesetten keresi őt.
Ha már órák teltek el kutyánk vagy cicánk eltűnése óta, ideje értesíteni a közeli állatotthonokat, illetve a rendőrséget. Meglehet, hogy a kis szabaduló művészt leadták valahol, és már nagyon várja, hogy érte menjünk és hazavigyük. De ha nem, akkor is megadhatjuk nevünket, telefonszámunkat és a kutya, illetve a macska leírását a menhelyeken, hogy felvehessék velünk a kapcsolatot, amint előkerül. A megtalált állatokat többnyire a legközelebbi állatotthonban szokták leadni.
Hívjunk segítséget!
Ilyen helyzetben rendkívül fontos, hogy a lehető legrövidebb időn belül a lehető legtöbb embert értesítsük. Tegyünk ki hirdetéseket otthonunk környéken, amelyen feltétlenül legyen rajta az állat fényképe, leírása és elérhetőségünk. A közvetlen szomszédoknak se felejtsünk el szólni, mert az elveszettnek hitt cicusról utóbb sokszor kiderül, hogy véletlenül bezárták egy garázsba vagy pincébe. Ezért minden eshetőségre számítva kérjük meg szomszédainkat, hogy nézzék át ezeket a helyeket. A kutyatulajdonos a kereséshez is kérje a szomszédok segítségét, de valaki otthon is maradjon, ha netán a kis tekergő időközben hazatalál, legyen, aki várja őt.
Ha a fenti lépéseket megtettük, de 48 órán belül nem járunk szerencsével, akkor ideje kiterjeszteni a keresés körét. Az elveszett kedvencünkkel kapcsolatos figyelemfelhívást nagyobb területen helyezzük ki, és az interneten, valamint a helyi újságokban is adjunk fel hirdetést.
Bármilyen szomorú, de a baleset lehetőségével is számolnunk kell, amelyben kedvencünk súlyosan megsérülhetett, sőt akár el is pusztulhatott. Hívjuk tehát fel az állatmenhelyeket, az útfenntartókat és a parkőröket, és érdeklődjünk utána, tudnak-e ilyen esetről. A környék állatorvosi rendelőit is hívjuk fel, hátha valaki megtalálta a sérült állatot és egyenesen bevitte egy állatorvoshoz.
Ha elkóborolt állatot találunk
Ha netán gazdi kísérete nélkül, magában sétáló kutyát látunk, figyeljük meg egy ideig. Így jobban értékelhető a magatartása, és időközben esetleg a gazdája is felbukkan. Ha mégsem, akkor próbáljuk odahívni magunkhoz az állatot. Esetleg van cím a nyakörvén, amiből megtudhatjuk, honnan csavargott el. Ha nem tudjuk rávenni a kutyát, hogy közelebb jöjjön, mondjuk mert meg van ijedve, érdemes értesíteni valamilyen hivatalos szervet, például a rendőrséget. Ha a kutya odajön, és úgy tűnik, bizalommal van irántunk, akkor egy időre magunkhoz vehetjük. De ez esetben is tájékoztatnunk kell az illetékes hatóságot arról, hogy találtunk egy állatot, hiszen azt nem lehet csak úgy megtartani!
Másrészről viszont a látszólag gazdátlan macskák között meglehetősen ritka az olyan, amelyik valóban elveszett – a cicák imádják felfedezni tágabb környezetüket, és általában nem viselnek nyakörvet. Meg kell figyelni – és nemcsak néhány órán keresztül, hanem több napon át –, hogyan viselkedik az állat. Ha úgy tűnik, hogy senki nem törődik vele, éhes, és éjszakára sem megy haza, akkor jó eséllyel elveszett macskát találtunk.
